Az Európában menedéket kereső irakiak száma azonban még így is eltörpül az Európán kívüli országokba menekülő irakiaké mellett. Mintegy kétmillióan menekültek a környező, illetve közeli országokba, főleg Szíriába, Jordániába, Törökországba, Libanonba és Egyiptomba. További 2,5 millió iraki saját hazáján belül vált menekültté, hagyta el otthonát, és költözött biztonságát féltve az ország más vidékére.

Egy közvélemény-kutatás hétfőn nyilvánosságra hozott eredményei szerint további négymillió iraki akarja elhagyni hazáját. A német ARD és négy brit, illetve amerikai tv-állomás megbízásából készült felmérés szerint az irakiak 18 százalékának van már konkrét kivándorlási terve. Mindez annak ellenére, hogy az Egyesült Államok húszezer fővel növelte tavaly Irakban szolgáló katonáinak számát, és amerikai adat szerint hatvan százalékkal csökkent ennek nyomán az iraki erőszakcselekmények száma.

"A javuló belbiztonsági helyzet nem terelheti el arról a figyelmet, hogy irakiak milliói élnek továbbra is ínséges helyzetben, gyakorlatilag teljesen magukra hagyatva" - adta meg a jelenség egyik lehetséges magyarázatát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Genfben nyilvánosságra hozott jelentésében.

Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet további okot is említett. Jelentése szerint az irakiak helyzete ma semmivel sem jobb, mint Szaddám Huszein előző elnök rendszerének megdöntése előtt volt. "Szaddám Huszein elnyomó rendszerének bukása nem hozott megkönnyebbülést az irakiak számára" - áll az AI jelentésében, amelyet az amerikai-brit erők 2003-as iraki inváziójának közelgő ötödik évfordulójához kötődően hozott nyilvánosságra.

Az Amnesty a fegyveres csoportok mészárlásaira, az iraki biztonsági erők által végrehajtott kínzásokra, az amerikai és az iraki katonai erők által bírósági ítélet nélkül fogva tartott emberekre hivatkozik állításának indoklásában.