A magyar döntésről először az állami irányítás alatt álló Tanjug számolt be, Horváthné Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár nyilatkozata után egy órával. Nem tényt közölt, hanem egy hosszú, vélhetően már korábban megírt anyagot, amelyben először a magyar kormány Koszovó elismerésének kérdésében tett "vargabetűit" elevenítette fel.

A szerb kormány nemzetközi jogban jártas néhai miniszterétől, Váradi Tibortól idézett először, aki szerint Magyarországnak semmilyen oka sem volt arra, hogy ennyire siessen Koszovó elismerésével, s ha kellő türelemmel kivárja, hogy az új országot felvegyék az ENSZ-be, akkor senki se mondhatta volna, hogy döntése barátságtalan gesztus a szerb néppel szemben.

A szerb hírügynökség azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya egészen 2007 nyaráig az ENSZ hatáskörébe tartozó problémának minősítette Koszovó státusát, s azt mondta, hogy megváltoztatásáról csak a világszervezet Biztonsági Tanácsa dönthet.

Aztán - írta a Tanjug - a múlt nyári budapesti nagyköveti tanácskozáson új megfogalmazás született, amely szerint a legfontosabb a délnyugat-balkáni térség biztonsága, amelyet budapesti megítélés szerint csak a koszovói albánok igényeinek kielégítésével lehet szavatolni.

Eközben a magyar sajtóban egyre több cikk jelent meg a magyar-szerb kapcsolatok történetéről, s egy olyan megállapítás is napvilágot látott, amely szerint "a magyarok kárörvendően nevetnek a szerb nép baján" - írta a Tanjug.

A hírügynökségi anyag ezek után történelmi áttekintésbe megy át, visszanyúlva több mint ezer évre állapítja meg, hogy a szlávok előbb telepedtek le a Pannon-alföldön, mint a magyarok. Követi ezt az 1526-os mohácsi csatavesztés említése, az 1848-49-es szabadságharc - amely azért is bukott el, mert Magyarország nem volt hajlandó szabadságot adni kisebbségeinek -, s Jugoszláviának a Horthy vezette Magyarország általi megtámadása, a "hideg napok" időszaka.

Koszovó függetlenségét eddig 33 ország ismerte el. A szerb tömegtájékoztató eszközök, köztük a Tanjug, mindeddig rövid, tényszerű hírekben számoltak be ezekről a lépésekről.

A nagykövetség csalódott
Mély csalódását fejezte ki Szerbia budapesti nagykövetsége a magyar kormány Koszovó függetlenségét elismerő döntése miatt, ami a szerb fél szerint kedvezőtlenül fog hatni a két ország közötti kapcsolatokra - tájékoztatott a nagykövetség. Szerbia budapesti nagykövetsége mély csalódását fejezi ki a Magyar Köztársaság Kormányának azon döntése miatt hogy elismerte "Koszovó és Metóhia függetlenségét" - szerepel a közleményben. A szerbek Metóhiának hívják a most függetlenné vált tartomány dél-nyugati részét.
 
A külképviselet kiemelte: a magyar kormány határozata kedvezőtlenül fog kihatni a két ország közötti kapcsolatokra és együttműködésre. A nagykövetség szerint Koszovó és Metóhia függetlenségének kikiáltása a nemzetközi jog, valamint Szerbia szuverenitásának és területi integritásának a legdurvább megsértése, ami az egész régió biztonságát fenyegeti.
 
A nagykövetség különösen csalódott amiatt, hogy Magyarország, mint szomszédos ország, "amelynek több megértéssel kellene viszonyulnia Koszovó összetett problémájához, e döntéssel csatlakozott azon országok csoportjához, amelyek igyekeznek legitimitást adni a nem legális Koszovó államnak".
 
A kommüniké szerint a magyar kormány határozata súlyos megszegését jelenti az ENSZ Alapokmányának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovó jogállását rendező határozatának és a Helsinki Záróokmánynak. A nagykövetség úgy látja, indokolt lenne, ha a magyar kormány felülvizsgálná döntését.