Gasparovic szerdán annak kapcsán adott hangot véleményének, hogy a Szentszék a közelmúltban újrarajzolta a szlovákiai egyházmegyék térképét, s ezt a 400 ezer római katolikus vallású magyar nemzetiségű hívő sérelmesnek találja, mert úgy ítéli meg, hogy ezzel megbontották a Szlovákia déli sávjában élő magyar hívők vallási közösségének természetes tömbjét.

Az új egyházmegyék térképe nagyjából követi az évekkel ezelőtt kialakított közigazgatási térképet, amely Szlovákiát nem a történeti fejlődés során kialakult természetes régióképződés alapjául szolgáló "horizontális" vármegyerendszer alapján, hanem az országot függőlegesen tagolva osztotta fel. Ezzel a szlovákiai magyar közösség statisztikai egyensúlyát bontották meg és érték el azt, hogy választások esetén ne alakuljon ki olyan nyomatékkal bíró magyar szavazati arány, amelynek alapján a magyar többségű városok valamelyike is megyeszékhely legyen.

A magyar püspököt másfél évtizede eredménytelenül kérelmező magyar hívők, lelkipásztorok és civil közösségek két hete aláírásgyűjtésbe kezdtek. Kedvezőbb helyzet kialakítását kérelmezik, a szlovák püspöki kar azonban elzárkózik kérelmük méltánylásától.

Gasparovic szerdán fogadta az újonnan létesült zsolnai (Zilina) és újra önállósított pozsonyi egyházmegye minap felszentelt érsekeit, Stanislav Zvolenskyt és Tomás Galist. Az államfő úgy ítéli meg, hogy azok, akik magyar püspökre tartanak igényt s ezt nemzetiségi kérdésnek teszik meg, nyilván politikai célokat követnek. Pozsony érseke kijelentette: a magyar hívőket is felkaroló új egyházmegyék vezetői igyekeznek majd megfelelni a magyar hívők elvárásainak.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) meglepetésének adott hangot amiatt, hogy az államfő a politikai zavarkeltés szándékát látja a magyar püspök kinevezését szorgalmazó törekvésben, egyszersmind reméli, hogy a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) megtalálja a 400 ezer magyar hívő hitéletét irányítani hivatott magyar püspök kinevezésének módját.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) püspöke az MTI-nek azt nyilatkozta: a szlovák és a magyar evangélikus hívők és egyházaik a konfliktusoktól nem mentes szlovák-magyar viszonyban közvetítői szerepet tölthetnek be, mérsékelhetik a fennálló politikai feszültséget.

Ugyanakkor a szlovákiai magyar katolikus hetilapnak, a Reménynek nyilatkozva Németh László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az MKPK elfogadja a Szentatya döntését, de "vannak más utak, amelyeket a püspöki konferencia a továbbiakban követni fog, és amelyekre az egyházi kánonjog is lehetőséget ad." Véleménye szerint az új szlovákiai egyházmegyék határai nem felépített falak, hanem adminisztratív határok. "A magyarság egyébként is szellemileg - hála Istennek már 90 éve, Trianon óta - őrzi öntudatát, kultúráját és vallását", ezért "én attól nem félek, hogy azért, mert most más határvonalak vannak, elvész a magyar katolikus nemzet vagy a magyar katolikus szellem a Felvidéken."