Moszkva nem akar háborút, de odacsap ahova köll

Lavrov (jobbra) Solanával © MTI/EPA

Az orosz külügyminiszter ezzel kívánta cáfolni a grúz politikusok állításait, amelyek szerint Moszkva háborúra készülne. A kaukázusi „békefenntartóik” létszámának kedden bejelentett növeléséről Lavrov Luxemburgban is csak annyit mondott, hogy a számuk nem fogja meghaladni a térség véres konfliktusai nyomán kötött megállapodásokban foglalt felső határt.

A grúz-orosz viszony részben Grúzia NATO-csatlakozási szándéka, részben a szakadár területeknek nyújtott orosz támogatás miatt több éve egyre feszültebb. Oroszország 2006 tavaszán előbb a grúz borok és ásványvizek importját tiltotta meg, hivatalosan a fogyasztóvédelem kifogásai miatt, de Tbiliszi szerint a Nyugathoz való közeledés miatti büntetésként. Az év őszén kémkedéssel vádoltak és kiutasítottak Grúziából három orosz katonatisztet, s ezután Moszkva leállította a légi közlekedést, a postaforgalmat, valamint a vízumok kiadását Grúzia állampolgárainak, kivéve a humanitárius eseteket és a hivatalos küldöttségeket.

Tovább éleződött a helyzet, amikor Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után a Grúziától de facto elszakadt Dél-Oszétia és Abházia elismerését kérte Moszkvától, amely ezután szorosabbra fonta kapcsolatait a két területtel, s a grúz fel szerint de facto elismerte azokat. Közben a vízumkorlátozásokon nyáron enyhített Oroszország, idén márciusban felújította a légi közlekedést és a minap a postai forgalmat is. Ez után lőttek le Abházia felett egy grúz kémrepülőt, amit Tbiliszi szerint az orosz légierő semmisített meg.