1999-ben George W. Bush még kormányzóként, az elnökválasztásai kampány első napjaiban megvásárolt egy jókora farmot a 700 lakosú Crawfordban. A helybéliek kezdetben még nagy örömmel fogadták a politikust, de egy elnök szomszédsága nem mindig feltételenül előnyös és az idők során Bush a városra gyakorolt hatása jelentős változásokat hozott. Az aprócska városka több tudósítót, hazai és külföldi méltóságot látott már, mint más országok fővárosai, 2001-ben például Vlagyimir Putyin és Bush találkoztak a helyi iskola felsőtagozatos tanulóival, a vezetők még válaszoltak is a gyerekek kérdéseire. A turizmus is ugrásszerű fejlődésen ment keresztül, több ajándékbolt üzemel a városban, amelyek csak Bush emléktárgyakat árulnak, de sokaknak ennek ellenére elege van már az állandó figyelemből.

David Modigliani egy az elégedetlenek közül, több évi forgatásának eredménye a Crawford című dokumentumfilm, de a rendező korábban, a helyiek által házilag készített felvételeket is felhasznált, így összesen körülbelül nyolc évet ölel fel az alkotás. A filmet több fesztiválon is bemutatták már, a hivatalos premierre pedig a város focipályáján került sor, mivel az aprócska helységnek nincsen moziterme, a nemzetközi visszhang akkora volt, hogy más államokból is érkeztek érdeklődők a bemutatóra.

Modigliani évekkel ezelőtt költözött Austinba, elmondta, hogy azután döntött a film elkészítése mellett, amikor kiderült számára, hogy Bush elnök eredetileg nem is Crawfordba való és a hírtól “elárulva” érezte magát. A farmvásárlást már a kezdetektől fogva többen is egyfajta kampányeszköznek tartották, amivel Bush elitista származásáról próbálta elterelni a figyelmet és azt üzente az amerikai vidéken élő sok millió választópolgárnak, “egy vagyok közületek”.

“Mielőtt idejött volna, ez egy egyértelműen rebuplikánus közösség volt, másképp nem is vette volna meg a farmot, de nem volt ez a “velünk vagy ellenünk” mentalitás jellemző. Hirtelen előjöttek a feszültségek és a politikából inkább megosztó téma lett, mint véleménykülönbség” – mesélt Misti Turbeville helyi történelemtanár a nem várt hatásokról. De Turbeville nem csak a rosszat látja, bár szerinte is egyszerű PR lépés volt a farmvásárlás, de a város sokat profitált az elnök jelenlétéből, például hogy tanítványai találkozhattak azzal a rengeteg fontos emberrel. “Még mindig megborzongok. Bárcsak minden amerikai tanárnak meglenne ez a lehetősége. Igazán izgalmas volt a politikai vitákat behozni az osztályterembe, de nagyon óvatosnak kellett lennünk, mert rengeteg tinédzser és a szüleik nem akarják, hogy a gondolkodásukat megkérdőjelezzék.” – folytatta Turbeville.

Waren Johnson, aki a közeli Wacoban dolgozik, azt állítja, a pozitívumok erősebbek, mint a negatívumok az elnöki szomszédsággal kapcsolatosan, a gyerekekre gyakorolt hatás mellett például az ingatlanárak is emelkedtek. Johnson elégedett a filmmel és szerinte meg fogja lepni azokat a nézőket, akik azt gondolják, hogy minden helybéli feltétel nélkül támogatja Busht. “Crawford nem egyértelműen George Bush párti. Valószínűleg közép-Amerika keresztmetszete vagyunk. Valószínűleg ugyanaz, mint millió más kisebb közösség.” – mondta Johnson.

Bármennyire is nehéz lehet a város számára a kialakult helyzetet elviselni, túlságosan sokáig már nem kell kitartaniuk, hiszen pár hónap múlva másik elnöke lesz az Amerikai Egyesült Államoknak, a dokumentumfilm pedig érdekes forrásként szolgálhat McCain vagy Obama szomszédjai számára is.