A londoni jogi fórum elé egy magánszemély kezdeményezésére került az EU-referendum ügye. Stuart Wheeler, az ellenzéki Konzervatív Párthoz közel álló nagyvállalkozó keresete szerint ugyanis a brit választók "törvényes elvárása" a népszavazás a londoni alsóházban már jóváhagyott EU-szerződésről.

A brit parlament választott kamarájának kormánypárti többsége márciusban szavazta meg a tory ellenzék által mereven ellenzett uniós reformegyezséget, amely a korábbi alkotmányos szerződés (tervezet) helyébe lép.

A kibővített EU működésének szabályozására kidolgozott, eredeti alkotmányos szerződésről korábban a kormányzó Munkáspárt is referendumot ígért, de a tervezet a holland és a francia népszavazásokon elbukott, mielőtt a brit népszavazást kiírták volna. Az új szerződésről a Labour szerint nem kell referendumot tartani, mert az már nem ölti alkotmány formáját.

Erről azonban komoly belpolitikai vita folyik azóta, hogy az uniós tagállamok vezetői az új szerződéstervezetet tavaly aláírták. A konzervatív ellenzék szerint ugyanis a Lisszaboni Szerződés jórészt csak a nevében különbözik a korábbi alkotmányos tervezettől, tartalmában szinte megegyezik azzal.

Wheeler, aki a fogadóiparban szerezte 40 millió fontos vagyonát, a márciusi alsóházi jóváhagyás után ugyanezzel az érvvel támadta meg a londoni felsőbíróság előtt a népszavazás szükségtelenségét valló brit kormányálláspontot, azt kérve: a jogi fórum mondja ki, hogy a korábbi referendum-ígéret miatt ez a döntés törvényellenes.

Brit sajtóértesülések szerint a kormányt alaposan meglepte, hogy a felsőbíróság befogadta a keresetet és tárgyalási időt biztosított a beadványnak. Wheeler a konzervatív The Sun - az uniós szerződés ellen annak megszületése óta ádáz kampányt folytató legnagyobb brit tömeglap - hétfői számában azt írta: nem arról van szó, hogy Nagy-Britannia Európa része akar-e lenni, vagy sem, hanem arról, hogy a kormányt szembesíteni kell korábbi népszavazási ígéretével.

Ha Nagy-Britanniában referendumot rendeznének a Lisszaboni Szerződésről, az az egyezség biztos és hatalmas bukását eredményezné, ugyanis a brit választók minden felmérés szerint 90 százalékhoz közeli arányban szavaznának nemmel. A liberális irányzatú Financial Times ugyanakkor a héten esedékes ír népszavazást is "abszurdnak" minősítette.

A londoni gazdasági napilap hétfői szerkesztőségi kommentárja szerint a Lisszaboni Szerződésben semmi olyasmi nincs, ami sértené az ír érdekeket, vagy érdemben érintené az ír alkotmányt. Az írek rosszul tennék, ha elvetnék: ezzel Írország meggyengülne Európában, Európa pedig a világban - áll a Financial Times cikkében.

A lap - utalva arra, hogy a felmérések szerint valós lehetőség az ír elutasítás - "rendkívülinek" nevezi, hogy az írek "ennyire hálátlanok tudnának lenni". Írország több hasznot húzott 35 éves tagságából, mint bármely más tagállam - talán Spanyolországot kivéve -, és nemcsak a Brüsszeltől kapott 40 milliárd euró nettó költségvetési bevétel miatt: Írország már nem a kivándorlók országa, a "kelta tigris Európa egyik nagy sikersztorija" - áll a Financial Times írásában.