Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
"Az én koromban és az én egészségi állapotomban nem tudni, mennyi időm van még hátra, de mindenesetre tudatni kívánom, hogy megvetem azt az óriási álszentséget, amelyet ezt a döntés jelent" - írta a kubai vezető a Cubadebate című portálon megjelent "állásfoglalásában".
Fidel Castro, aki februárban mondott le az államfői tisztségről, bírálta azt a módot, ahogyan az EU megállapodott a 2003-ban bevezetett és 2005-ben egyszer már felfüggesztett büntetőintézkedések - például a magas szintű látogatások korlátozása - feloldásáról. Az unió közleményéből ugyanis kiderül, hogy a közösség javulást vár Havannától az emberi jogok terén, továbbá követeli, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat. Az EU azt is kubai hatóságok szemére veti, hogy "brutális módszerekkel" toloncolják ki az illegális latin-amerikai bevándorlókat.
Castro cikkében sérelmezi, hogy az EU az emberi jogok nevében olyanok számára követel büntetlenséget, akik megpróbálják "kiárusítani a hazát és a népet az imperializmusnak". Egyúttal hangsúlyozta, hogy az unió döntésének "semmilyen gazdasági következménye nem lesz Kubára nézve".
Castro rendszeresen megjelent cikkei a kubai forradalom történelmi vezetőjének jelenlétét hivatottak erősíteni. A súlyos beteg, 81 éves, leköszönt államfő személyesen nem jelent meg a nyilvánosság előtt 2006. júliusi műtétje óta, csupán néhány videófelvételt és fotót láthatott róla a világ.
A hét ellenzékit pár órával a szankciók eltörlése után vették őrizetbe Matanzasban, ahol a belügyminisztérium irodája előtt békésen tiltakoztak egy börtönben megvert társuk érdekében. Egyiküket rövid idő múlva szabadon engedték.
