"Úgy gondolom, e merényletek annak a jelei, hogy az elutasítók (terroristák, lázadók) félnek attól, hogy Irak jó irányba halad" - jelentette ki Clinton újságíróknak Bagdadban. Irak továbbra is megérdemli, hogy az amerikai kormány támogassa, noha az Egyesült Államok fokozatosan csökkenti erőinek létszámát az arab országban - tette hozzá Clinton, aki januári hivatalba lépése óta, külügyminiszterként először jár Irakban. Arra fogja buzdítani az iraki vezetést, hogy hozzon létre egy felekezeti szempontból semleges biztonsági erőt, amely semmilyen vallási indíttatású erőszakot nem tűr meg - mondta.
Megerősítette az új amerikai elnök szavait, azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is kitart Irak mellett. Az amerikai erők a tervek szerint alig több mint két hónap múlva vonulnak ki a legtöbb iraki városból, és 2011 végén hagynák el teljesen az országot.
Az országban csütörtökön és pénteken több súlyos pokolgépes merényletet követtek el, amelyeknek legkevesebb 148 halálos áldozatuk volt. Az idei évben ebben a hónapban esett áldozatul a legtöbb ember merényleteknek: 250-en haltak meg, a sebesültek száma csaknem 700.
A csütörtöki dijálai pokolgépes merénylet 57 halálos áldozatának legtöbbje iráni síita zarándok volt, de sok iráni zarándok halt meg abban a kettős öngyilkos merényletben is, amelyek pénteken történtek egy bagdadi síita szentély mellett. Irán lezárta egyik, Irakkal közös határátkelőhelyét Hoszrávi város közelében, amelyen át a zarándokok Bagdadba utaznak. Ali Hamenei ajatolláh, legfőbb iráni vezető egy szombaton ismertetett közleményében legfőképp az iraki amerikai erőket tette felelőssé az iráni zarándokok haláláért.
Bagdad után előre be nem jelentett látogatásra vasárnap Bejrútba érkezett Hillary Clinton, akit a libanoni fővárosban fogadott Michel Szulejman elnök.
