Tizenegy pontos nyilatkozatot fogadtak el Szécsényben

A kormányszóvivői honlapon nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint a két ország közös érdeke a politikai feszültség enyhítése. A dokumentum értelmében a két kormányfő rá kívánja irányítani minden felelős politikai párt figyelmét a társadalmi kockázatokra, továbbá felszólítja a két ország állampolgárait, hogy tanúsítsanak egymás iránt türelmet és megértést. A felek deklarálták: tudatában vannak annak, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra, átláthatóságra, a pragmatikus és építő jellegű kétoldalú párbeszédre kell épülniük. Jelezték: élni kívánnak az együttműködés minden rendelkezésre álló formájával és eszközével, beleértve a kormányfői szintű további kapcsolattartást is.

A két kormányfő – fenntartva eltérő véleményüket a kérdés jogi aspektusára vonatkozóan – sajnálkozását fejezte ki Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-ei, Révkomáromba tervezett látogatásának körülményei miatt. Hogy elkerüljék a jövőben a hasonló eseteket, felkérik szakértőiket, dolgozzanak ki közösen egy javaslatcsomagot. Leszögezték azt is, hogy elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák államnyelvtörvényének módosítására vonatkozóan. A szlovák fél megerősítette: együttműködik a főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában. Megerősítették a két köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására.

Megállapodtak abban is, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben, fellépnek az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával, valamint azok más országokba irányuló exportjával szemben. "Minden jogi eszközt felhasználnak, hogy az országaikban élő polgáraikat megakadályozzák a gyűlölet, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sértő nyelvezet és a diszkrimináció terjesztésében" - tartalmazza a dokumentum. Hozzátették: a két kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A nyilatkozat szerint a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy erre a célra közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel két hónapon belül.

A miniszterelnökök aláhúzták a két ország közötti Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés végrehajtására létrehozott vegyesbizottságok újbóli összehívásának szükségességét, hogy feltárják a két kormány jövőbeli együttes ülésének lehetőségét, előfeltételeit és céljait. A kormányfők döntése alapján felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottság keretében elvégzendő munkát. A vegyesbizottságot rendszeresen összehívják, üléseire a főbiztos hivatalának képviselőit is meghívják.

Megállapodtak arról is, hogy Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács néven felállítanak egy független tanácsadó testületet, amelynek célja a két ország közötti együttműködés erősítése lesz. A tanács évente jelentést készít a kapcsolatok fejlődéséről, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a két ország közötti viszony javítására. Ez a szerv felügyeli a tervezett Magyar-Szlovák Együttműködési Alapot, amelynek feladata projektek, ösztöndíjak, diákcsereprogramok, a magyar-szlovák együttélést és együttműködést segítő kulturális, művészeti és sportesemények támogatása lesz.

A kormányfők megegyeztek abban is, hogy megbízzák külügyminisztereiket egy kibővített együttműködési csomag elkészítésével. A két hónapon belül elkészítendő csomag tartalmazza majd a Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács és a Magyar-Szlovák Együttműködési Alap részleteit, a két ország energiabiztonságát érintő együttműködési projektek listáját, a közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendjét, a Duna és Ipoly folyókon tervezett új hidakról szóló keretmegállapodást, a határ menti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló közös intézkedéscsomagokat, az előkészítés alatt álló közös történelem tankönyv használatát és a közös történelmi kutatások folytatását, továbbá a mindkét állam számára kihívást jelentő roma integráció erősítésének együttműködési tervét.

A két kormányfő megegyezett abban is, hogy védnökséget vállalnak a két köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés megkötése 15. évfordulójának méltó megemlékezésére.