Míg Mirek Topolánek volt miniszterelnök Csehország súlyvesztéséről és bizonytalan helyzetéről beszél, addig a rakétavédelmi rendszer ellenzői a békemozgalom győzelmét látják benne.

"Újra abba a helyzetbe kerülünk, amelyet egyébként Közép-Európában már 100 éve ismerünk, hogy partneri, biztonsági, szövetségi szempontból megint nem vagyunk bebiztosítva. Ez egyfajta vészhelyzet, legalábbis én így érzem" - nyilatkozta a közszolgálati rádióban Mirek Topolánek.

Megjegyezte, Csehország húsz évvel a rendszerváltás után sem tudja, hová tartozik. "Éretlen demokrácia vagyunk, s így látnak minket partnereink is" - tette hozzá. Topolánek szerint a döntés egyben bizonyítéka annak, hogy Washington elveszítette érdeklődését a közép-európai régió iránt.

Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter szerint az amerikaiak döntése Moszkva irányába tett gesztus. Szerinte Washington ezzel szeretné megnyerni az oroszokat, hogy nagyobb együttműködést tanúsítsanak a nagyhatalmak és Irán közt októberben kezdődő tárgyalásokon.

Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Jan Májícek, a Csehországba tervezett amerikai radarállomást ellenző Ne základnám! (Nem a támaszpontokra!) mozgalom vezetője szerint Washington döntése a cseh nép győzelme. "Örülök, hogy nekünk lett igazunk. Beigazolódott, amit három éve hangoztatunk: nincs szükség arra, hogy Csehországban felépüljön az amerikai rakétavédelem bármilyen eleme" - mondta újságíróknak Paroubek. Meggyőződése, hogy a régiót komolyan senki sem veszélyezteti.

"Győzött a cseh közvélemény, mert a megfelelő cseh-amerikai szerződéseket a parlament aktív nyomásunk következtében még nem hagyta jóvá. Ha a szerződések jóvá lettek volna hagyva, Washington másképpen döntött volna" - jelentette ki Májícek. Hozzátette: a mozgalom figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását, s megpróbálja elérni, hogy a cseh-amerikai szerződéseket teljesen számolják fel.

Washington 2007 januárjában jelentette be szándékát, hogy radarállomást telepítene Csehországba. Több hónapos tárgyalások után a szerződéseket is aláírták, de a közvélemény nyomására a parlamentben nem volt meg a szükséges többség azok jóváhagyására. A radarállomás elleni petíciót mintegy 200 ezer ember írta alá.