Február 17-én megérkezett a hongkongi vizekre a Nimitz amerikai repülőgép-hordozó

AP

A China Daily angol nyelvű kínai napilap hétfői száma szerint jó néhány kínai katonai szakértő szerint a legutóbb bejelentett tajvani fegyvereladások fontos részét képezik Kína "stratégiai bekerítésének" a kelet-ázsiai térségben, mivel egy Japán-Dél-Korea-Tajvan tengely van megerősödőben.

Taj Hszü ezredes, a légierő neves stratégája frissen megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy "Kínát félhold alakban bekerítették". Szerinte a földrajzi értelemben vett alakzat Japántól indul, s a Dél-kínai-tenger országain át Indián keresztül Afganisztánig húzódik.

Lemásolják az orosz stratégiát?

A sanghaji székhelyű politikatudományi és jogi intézet katonai ügyekkel foglalkozó szakértője, Ni Le-hsziung úgy véli, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének Kína szomszédságába telepítése a Kelet-Európában követett, Oroszország elleni amerikai stratégia "másolata". "Az Obama-kormányzat azt követően kezdte tervezni a Kínát körülvevő rendszer kiépítését, hogy Kelet-Európában felfüggesztette elképzelésének kivitelezését" - nyilatkozott Ni.

Korábban találgatások kaptak szárnyra azzal a kapcsolatban, hogy Kína esetleg nem engedi be Hongkongba a Nimitzet

AP

"Washington a PAC-3 (Patriot Advanced Capability), vagyis a megnövelt képességű Patriot 3 rakéták alkotta védelmi rendszer további bővítésében gondolkodik Indiát és más délkelet-ázsiai országokat megcélozva" - jegyezte meg Tang Hsziao-szung, a nemzetközi biztonsági és stratégiai tudományok intézetének igazgatója.

Mindezeket kiegészítve az összeállítás megállapítja, hogy egy amerikai közreműködéssel születő rakétapajzs Indiában - ahogy India bárminemű bevonása az amerikai globális védelmi rendszerbe - alapvetően befolyásolná Kína biztonságát. A kínai-amerikai kapcsolatokat az utóbbi időben némileg visszavető lépés volt (amiért Peking vehemensen bírálta is Washingtont), hogy az Egyesült Államok a múlt hónapban zöld utat engedett a még a Bush-kormányzat idején elindított, mintegy 6,4 milliárd dollár értékű tajvani fegyvereladásnak.

Épül a Tajvan-Dél-Korea-Japán tengely?

Az amerikai hadihajók hosszú ideje átmeneti kikötőnek használják a Kínának 1999-ben visszaadott egykori brit gyarmatot, Hongkongot

AP

A korábbi tajvani kívánságlistán szereplő fegyvereknek ugyan nem mindegyikét hagyták jóvá, így az F-16-os vadászgépek lemaradtak róla, de például a hatvan darab UH-60M Black Hawk típusú helikopterre igent mondtak az üzletet engedélyezők. A fő beszállító a régióban jól ismert Raytheon konzorcium, amely például 2009-ben Dél-Koreával kötött szerződést Patriot-rendszerének korszerűsítésére. Japán 2011 márciusáig a nyugati, illetve a keleti parton összesen 11 bázisát szereli fel az amerikai fejlesztésű PAC-3 föld-levegő elfogórakétákkal, Tokió körzetét már több ponton ilyen típusú rakétaütegekkel védik. Japán a múlt század 90-es éveinek végén döntött az amerikaiakkal közös rakétavédelmi pajzs kiépítéséről.

Peking gyakran bírálja az amerikai rakétavédelmi rendszerek bővülését, és azok korlátozását szeretné elérni az ENSZ fórumain. Jang Csie-cse (Yang Jiechi) külügyminiszter a világszervezet tavaly augusztusi genfi leszerelési konferenciáján azt hangoztatta, hogy "az országoknak nem volna szabad sem abszolút stratégiai túlsúlyra, sem olyan rakétavédelmi rendszerek kifejlesztésére törekedniük, amelyek aláássák a globális stratégiai stabilitást".