A bankrendszerének megroppanása és az uniós segítségnyújtás miatt tavaly az EU-hoz még közelebb került Izland kapcsán a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A jelentés szerint az északi szigetország nagyban osztja az unió alapértékeit, így demokratikus jogállam, messzemenőkig tiszteli az emberi jogokat. Emellett a reykjavíki kormány több mint 15 éve aláírta az európai egységes piachoz történő csatlakozásról szóló dokumentumokat és sok egyéb mellett tagja a Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is.

Ennek ellenére számos területen komoly tárgyalásokra kell számítani az izlandi kormánynak a csatlakozási tárgyalások során - áll a jelentésben. A bizottsági ajánlás nyomán most az Európai Tanács térfelén van a labda, a tagállamok kormányainak kell rábólintaniuk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Stefan Fule, a Bizottság új bővítési biztosa a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatóján elmondta: bármennyire is felkészült jelölt Izland az Unióval folytatandó tárgyalások során, ugyanazok a feltételek érvényesek majd rá mint bármely más belépni kívánó államra. A biztos szerint ezért a három fő területen a politikai, gazdasági és jogalkotási témákban ugyanazokat a fejezeteket nagyjából végig tárgyalnia majd Izlandnak, mint például a jelenleg a tárgyalási folyamatban a legelöl járó Horvátországnak.

Fule szerint a demokratikus értékek és a működő piacgazdaság kapcsán kifejezetten jól áll Izland, míg a jogalkotás terén nagy könnyebbséget jelent Reykjavíknek, hogy a schengeni övezet része és a jó ideje az EGT tagja. Ennek ellenére a Bizottság álláspontja szerint számos teendője van a makrogazdasági szabályok, a mezőgazdasági politikák, a halászat szabályozása  és a környezetvédelmi törvénykezés terén Izlandnak.

A bővítési biztos hangsúlyozta, nem csak nagyobb, de erősebb EU-t remél az új pályázó felvételétől, ezért bízik benne, hogy keményen dolgozik majd az izlandi kormány, amelynek munkához hasznos segítséget nyújt majd a Bizottság ajánlása.

A csatlakozás időpontját feszegető újságírói kérdésre - mely utalt a korábbi bővítési biztos Olli Rehn azon kijelentésére, miszerint a horvátokkal együtt csatlakozhatna az északi szigetország - Fule közölte, ha a hasonló felkészültségű Finnország és Ausztria tárgyalásait vesszük alapul, nagyjából 14 hónap kell a csatlakozási tárgyalások lezárására. Ez az időintervallum nem fedezi a teljes csatlakozási folyamatot, a belépés ennél több időt vesz igénybe.

Arra a kérdésre, hogy miben lehet hasznos az EU-nak Izland belépése Fule elmondta, az EU sarkköri politikájának erősítésében vitán kívül jól jön a 317 ezer fős lakossággal bíró állam.  Az amúgy területét tekintve Magyarországnál is nagyobb ország (103 ezer négyzetkilométer) várható politikai befolyása kapcsán felmerült találgatásokra nem reagált a biztos. Szakértők szerint azonban nagyjából Máltával egyenértékű lehet a súlya az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.

Az Izland és a britek illetve a hollandok között zajló kétoldalú tárgyalások - amelyek a súlyos válságot átvészelt izlandi gazdaság kisegítésén sokat bukott pénzintézetek kártalanításáról folynak - kapcsán Fule elégedettségének adott hangot azok menetéről.

Izland 2009. júliusában adta be hivatalos kérelmét Brüsszelben a csatlakozásról, melyre válaszként a Bizottság egy 350 oldalas kérdőívet küldött a kormánynak, részletes válaszokat kérve a különböző szabályozási területekről és törvényekről.