Egy athéni és egy theszaloniki járatát is törli szerdán a Malév a görög légiirányítók kedd este 23 órakor kezdődő sztrájkja miatt, a szerda esti athéni járatot viszont várhatóan nem érinti a munkabeszüntetés. Görögország légterét várhatóan szerda este 23 óráig zárják le. A hulladékszállítók már hétfőn sztrájkba léptek. Kedden csatlakozott az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség, így tűzoltóktól tanárokig további százezrek szüntették be a munkát. A 48 órás sztrájk alatt nincs ügyintézés a hivatalokban és tanítás az iskolákban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látják el. Kedden délelőtt a közszolgálati dolgozók 48 órás sztrájkot kezdtek. Sok kereskedő úgy tervezi, hogy nem nyit ki szerdán. A megszorítások "megfojtják az üzletet", és már most látszik az üzletmeneten, hogy visszaesett a vásárlóerő - mondják athéni boltosok.

A nagyszabású tüntetésekkel kapcsolatban az osztrák pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad felhígítania Görögországnak az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a segélycsomag fejében kötött megállapodást. Az athéni kormánynak meg kell értetnie a lakossággal, hogy az intézkedések szükségszerűek. A takarékossági lépéseket semmi esetre sem mérsékelheti Athén, máskülönben az EU és az IMF leállíthatja a segítségnyújtási programot - mondta Josef Pröll újságírók előtt.

A görög állam egyebek mellett egyszeri pótlólagos adót vet ki a vállalatok idei profitjára annak a hároméves tervnek a keretében, amelynek célja az államháztartási hiány három százalék körüli szintre csökkentése a tavalyi 13,6 százalékról. Ennek értelmében a 300 ezer euró adózott eredményig 4 százalékos plusz adóval sújtják a cégeket, míg az 5 millió euró fölötti profit után 10 százalékos egyszeri adót kell befizetni az államkasszába. Emellett a görög kormány már májusban elindítja privatizációs programját, amelytől 2,5 milliárd euró bevételt remél az idén. 

A francia nemzetgyűlés keddre virradóra fogadta el a Görögország támogatását célzó nemzetközi pénzügyi segélycsomag Franciaországot érintő részére vonatkozó törvénytervezetet. Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak. A francia törvényhozásban ritkaságszámba menő konszenzus alakult ki Görögország megsegítésének kérdésében.

Az állami részvétel mellett a német bankok is részt vesznek Görögország megsegítésében - erről állapodott meg kedden Berlinben Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter több németországi bank, köztük a Deutsche Bank vezetőivel. Kiszivárgott értesülések szerint a bankvezetők, Josef Ackermannal, a Deutsche Bank elnökével az élen ígéretet tettek arra, hogy nem változtatnak a görög állammal szembeni hitel-, illetve kölcsönpolitikájukon. Ígéret hangzott elé arra vonatkozóan is, hogy hozzájárulnak a 22,4 milliárd euróra tervezett német állami szerepvállaláshoz.

A görög adósságszolgálat megsegítésére a hét végén elfogadott hároméves EU-IMF segélycsomag nem nyugtatta meg a piacokat, nem semlegesítette az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben táplált aggodalmakat. A súlyosbodó euróövezeti bizalmi válság jelentős árfolyamveszteségeket idézett elő a térségbeli devizák körében: kedden délután négy órakor 273,46 forinton jegyezték az eurót a hétfő este fél hatkor tartott 269,88 forint után. A dollár jegyzése 209,59 forint 1,3052 dolláros euró jegyzés mellett a hétfői 204,88 forint és 1,3179 dolláros euró jegyzés után. A bizalmi válság miatt előtérbe került az arany biztonságos befektetési eszközként betöltött szerepe a nemzetközi piacokon. Az arany ára átlépte tavaly december óta első alkalommal az unciánként 1.190,00 dolláros határt.