Szavazni, de minek?

A szavazástól távol maradni készülők magas aránya tartotta nyugtalanságban egy héttel a regionális választások első fordulója előtt a francia bal- és jobboldali pártokat. A közvélemény-kutatások szerint a jogosultak közel fele nem akart elmenni voksolni, így megdőlhet az 1998-as 42 százalékos tartózkodási rekord. Bár 1986 óta ötödször választják meg a 22 anyaországi és 4 tengeren túli regionális tanács tagjait, a franciák még mindig nem érzik magukénak ezeket az intézményeket, nem értik feladat- és hatáskörüket. Ráadásul a regionális választásoknak nincs közvetlen hatásuk a kormányzati politikára. Legutóbb, 2004-ben, Lionel Jospin szocialista elnökjelölt 2002-es katasztrofális kudarca után a baloldalt a revánsvágy hajtotta, most viszont a válság és a mindennapi megélhetési gondok éppen azoknak a rétegeknek – a fiataloknak és a kevésbé iskolázott alkalmazottaknak – a figyelmét vonják el, amelyek a baloldal törzsközönségét alkotják. A Nicolas Sarkozy államfő politikája miatt elbizonytalanodott jobboldali választók egy része is inkább lábbal szavaz. Az általános kiábrándultságra jellemző, hogy a CEVIPOF közvélemény-kutató intézet szerint a franciák kétharmada sem a bal-, sem a jobboldali pártokban nem bízik. Ha meglepetésre a vártnál mégis többen járulnának az urnákhoz, abban közrejátszhat, hogy az utolsó pillanatban sokan belátják, a 2012-ben esedékes elnökválasztás előtt ez az utolsó lehetőség, hogy voksaikkal véleményt nyilvánítsanak.