Lekerülhet a napirendről Ukrajna NATO-tagságának ügye, miután a kijevi parlament tojás- és füstbombadobálás közepette kedden ratifikálta az orosz flotta szevasztopoli jelenlétét meghosszabbító szerződést.
Igaza lesz Igor Kaszatonovnak, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnokának. A 2007-ben visszavonult tengernagy néhány évvel ezelőtt megjósolta, hogy Oroszország sohasem vonul ki az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten épített szevasztopoli támaszpontról. Az 1997-ben kötött szerződés 2017-ben jár le, ám a február végén beiktatott Viktor Janukovics ukrán államfő a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel Harkovban aláírta az új megállapodást, amely szerint az orosz hadihajók legalább 2042-ig maradhatnak.
Moszkva sokat ad a hosszabbításért. A kiviteli vám eltörlése miatt Ukrajna 30 százalékkal kevesebbet fizet a most ezer köbméterenként 330 dollárért vásárolt gázért, és ezzel tíz év alatt 40 milliárd dollárral csökkennek kiadásai. A feltűnő gyorsasággal nyélbe ütött alku mégis komoly belpolitikai vihart kavart Ukrajnában. Az elnökválasztás eddig haragban álló vesztesei – a flottaegyezmény meghosszabbítását elutasító Viktor Juscsenko volt államfő és Julija Timosenko februárban leváltott kormányfő – együtt szerveztek tiltakozó gyűléseket, a nacionalisták fellegvárának számító nyugati országrészben pedig hazaárulással vádolják Janukovicsot.
Az Ukrajna nyugati integrációját szorgalmazó ellenzék mindent megpróbált, hogy megakadályozza a szerződés törvényhozási jóváhagyását. Több parlamenti bizottság a megállapodás elutasítását és az alkotmánybíróság állásfoglalását követelte, Timosenkóék pedig feljelentik Janukovicsot, aki szerintük bűncselekményt követett el a flottaegyezmény aláírásával. A szerződést alkotmánysértőnek tartják, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény 17. paragrafusa kimondja, az országban nem működhetnek külföldi katonai támaszpontok.
A szevasztopoli bázis törvényessége most az alkotmány utolsó mondatán nyugszik, amely szerint átmeneti jelleggel fenntarthatók külföldi támaszpontok, ha a bérleti szerződést a parlament jóváhagyja. Juscsenko egyik utolsó elnöki döntésével már felkérte az alkotmánybíróságot a két mondat közötti ellentét megszüntetésére. A keddi kijevi ratifikálási vita idején az ellenzék tojásokkal és füstbombákkal támadt az esernyők mögé menekülő Volodimir Litvin házelnökre, ám miután elfogyott a muníció, a törvényhozás 450 képviselőjéből 236 igent mondott az alkura.
Oroszország és a gazdasági válságot szomszédjainál súlyosabban megszenvedő Ukrajna vezetőinek sürgős volt a megállapodás. Moszkvának elemi érdeke a stratégiai fontosságú krími jelenlét tartós megőrzése, különösen, ha a bérleti szerződés meghosszabbításával megakadályozhatja a Kijev és a NATO közötti közeledést is. Az orosz flotta jelenléte pedig olyan tényező, amely kizárja Ukrajna észak-atlanti integrációját, hiszen a katonai szövetség egyetlen tagállamában sincsenek vetélytársnak számító hatalmak támaszpontjai.
Janukovicsnak azért kellett sietnie, mert a kiadásokról és bevételekről folyó viták miatt a törvényhozásban nem sikerült elfogadtatni az idei költségvetést. Most viszont a parlament kedden villámgyorsan megszavazta a büdzsét, miután kiderült, hogy évi négymilliárd dollárral több marad a kasszában. Mikola Azarov kormányfő – Janukovics szövetségese – máris bejelentette, hogy nem emelik meg a lakossági és ipari gáz árát.
Az áremelés elmaradása olyan adu, amivel Janukovicsék maguk mögé állíthatják a szuverenitás csorbítása miatt aggódó ukránok egy részét. Közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek kétharmada retteg attól, hogy a krízis elmúltával meglódul az infláció. Janukovics esélyeit javítja, hogy a legújabb felmérések szerint az ukránok közel kétharmada támogatná az orosz–ukrán–belorusz államszövetség létrehozását, de a többség elutasítja hazája NATO-tagságát. A képet árnyalja, hogy a válaszadók több mint fele azt is szeretné, ha hazája belépne az EU-ba. A paktum tető alá hozása azért is sietős volt, mert meg kellett jutalmazni a Janukovicsot hatalomra segítő oligarchákat, köztük az acélkirály Rinat Ahmetovot – cégbirodalma az egyik legnagyobb energiafogyasztó –, valamint Dmitro Firtast, akit Timosenkóék szorítottak ki a jövedelmező gázkereskedelemből.
Az egyezmény annyira fontos a Kreml számára, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin orosz kormányfő Kijevben újabb ajánlattal egészítette ki az alkut. Moszkva kész arra, hogy évekre előre meghatározza az Ukrajnán keresztül Európába szállított gáz mennyiségét. Ezzel szavatolja a kijevi költségvetést gazdagító tranzitdíjak folyamatosságát, egyúttal megnyugtatja az európai fogyasztókat. A megállapodás nyomán Putyin szerint nem lesz több orosz–ukrán gázárháború.
NÉMETH ANDRÁS
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
