Újabb végső harc

Véres összecsapásokba torkollhat a nepáli maoisták által kezdeményezett általános sztrájk. A forrongók a kormány lemondását és új alkotmány elfogadását követelik.

Újabb végső harc

 

Maoista nagygyűlés Katmanduban
AP/ Altaf Qadri

Megállt az élet Katmanduban, Nepál fővárosában. Az üzletek zárva maradtak, a tömegközlekedés nem működik, legfeljebb néhány iskola környékén van mozgás, ahol a múlt vasárnap meghirdetett általános sztrájk betartására felügyelő maoista pártaktivistákat szállásolták el. A nemzetközi repülőtér nyitva van ugyan, ám érkező gép egyre kevesebb akad, az indulókra pedig vakációjukat megszakítva szállnak fel a külföldi turisták. A szélsőbaloldaliak a hét végén ellepték a 27 millió lakosú ország fővárosát, több mint 150 ezer, vörös zászlót lengető tüntető követelte Madav Kumar Nepal kormányfő azonnali távozását. Bár a tüntetés békés volt, amint a demonstrálók meglátták az utcákra vezényelt 1500 rendőrt, közölték: ha a kormány erőszakot alkalmaz, ők is fegyverhez nyúlnak.

A határidő nélküli munkabeszüntetés vidéken már április végén elkezdődött. A HVG helyszínen járt újságírója szerint a maoisták – miután egyik vezetőjüket őrizetbe vették – április végén egy napra megbénították a hegyi túrákra induló külföldiek egyik fő központját, Pokharát, és közölték a bolttulajdonosokkal, hogy felgyújtják az üzleteiket, ha ki merik nyitni. Helyszíni források szerint február óta kétszáz kisebb-nagyobb összecsapás tört ki a tavalyi belpolitikai válság (HVG, 2009. május 9.) után ellenzékbe vonult maoisták és a rendfenntartó erők között. Több helyi újságban is olyan fényképes beszámolók jelentek meg, amelyek szerint a királyságot 2008-ban felváltó köztársaság kikiáltásában döntő szerepet játszott kommunisták kiképzőtáborokban gyakorolják a fegyverforgatást.

Az újabb válság oka, hogy a 13 ezer halálos áldozatot követelő, évtizedes gerillaháborút lezáró 2006-os békeegyezményt aláíró felek egyre bizalmatlanabbak egymással. A hadseregbe változatlanul csak legfeljebb közkatonának veszik fel a 19 ezer volt maoista harcost, így nagy részük – amnesztia hiányában – továbbra is 28 táborban sínylődik.

Megtorpant a 2008-ban életbe lépett átmeneti alkotmányt felváltani hivatott új alaptörvény kidolgozása is. A választáson a voksok kétötödét elnyert maoisták parlamenti bojkottja miatt sorra maradnak el az egyeztetések, miközben több mint hatvan fontos törvény rekedt meg a működésképtelenné vált bizottságokban. Az új alkotmányt május 28-áig kellene elfogadni, ám a határidő betartására szinte semmi esély. Vontatottan halad a múlt feldolgozása is, senkit sem ítéltek el például a gerillaháború idején elkövetett háborús bűntettekért. A

 maoista kormányt felváltó Nepal-kabinet támogatói szerint a kommunisták nem őszinték, és miközben szavakban támogatják a demokratikus reformokat, valójában egyeduralomra törnek. A maoisták viszont még mindig elfogadhatatlannak tartják, hogy Ram Baran Jadav államfő tavaly májusban elutasította a szélsőbaloldaliakkal nyíltan ellenséges Rukmangud Katava vezérkari főnök leváltását. „Ha nem javítjuk ki az államfő rossz lépését, veszélybe kerül a nepáli demokrácia. Ezért ragaszkodunk az igazunkhoz” – mondta a napokban Baburam Battarai, a maoisták egyik vezetője. A kormány a jelek szerint hajlandó engedni, lagalábbis a miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy kész lemondani, ha a maoisták nem fognak fegyvert, és folytatják a párbeszédet.

Helyi elemzők nem tartják kizártnak, hogy az ellenzékiek azért akarják gyorsan dűlőre vinni a harcot, mert úgy érzik, a szomszédos India – amelynek oroszlánrésze volt a baloldali gerillákkal folytatott párbeszéd megindításában – immár nem bízik bennük. „Indiában is erősödnek a baloldali szélsőségesek, és az ottani politikai elit egy része veszélyesnek tartaná a nepáli maoisták kormányra kerülését, mert ők minden bizonnyal támogatnák indiai elvbarátaikat is” – idézett egy nepáli újságírót a BBC brit televízió.

A bizalmatlanság az összecsapások, vagy akár a polgárháború kiújulásához vezethet. „A politikai elit mindkét oldalon sok hibát követett el, és elpárolgóban van a politikusokba vetett bizalom. Veszélyes a helyzet, és minél tovább tart a feszültség, annál nehezebb lesz elfogadható megoldást találni” – írta elemzésében a napokban Rhoderick Chalmers, a nemzetközi konfliktusok kezelésével foglalkozó civil szervezet, a Nemzetközi Válságcsoport szakértője.

VITÉZ F. IBOLYA / POKHARA

NÉMETH ANDRÁS