Balti eminens

A külföldi befektetések legalább harminc százalékos megugrását várják az 1,3 millió lakosú Észtországban attól, hogy 2011. január elsején bevezetik az eurót. A közös európai pénz használatának engedélyezését az Európai Bizottság javasolta a múlt héten, és az uniós pénzügyminiszterek júliusban várhatóan jóváhagyják a döntést. A bizottság a 16 tagállamot – és az unión kívüli Koszovót, valamint Montenegrót – magába foglaló euróövezetbe be nem lépett további nyolc állam, köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország és az Észtországnál évek óta rosszabbul teljesítő két szomszédja, Litvánia és Lettország helyzetét is megvizsgálta, de csak Tallinn tett eleget a közös pénz bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeknek. A tavalyi 14,1 százalék után az idén április végéig további két százalékos gazdasági visszaesést átélő balti országban a költségvetési hiány csupán a GDP 1,7 százaléka, és az államadósság is mindössze a 7,2 százaléka. Az inflációs adatok is megfelelőek, az áprilisi 2,9 százalékos éves pénzromlás után májusban 0,7 százalékos deflációval számolnak.

 Míg a tallinni kormány az egykori szovjet tagköztársaság győzelmeként értékeli az euró bevezetését, a társadalmat megosztja a valutaváltás ügye. A devizában eladósodottak örülhetnek ugyan, hogy végleg elhárult az esetleges koronaleértékelés rémképe – a hazai fizetőeszköz árfolyamát 1992 után a német márkához, 1999-től az euróhoz kötötték (1 euró = 15,64 korona), ám a válság miatt tavaly felmerült a devalváció lehetősége – sok szakértő szerint Tallinn túl kemény áldozatokat vállalt, hogy megfeleljen a kritériumoknak. A deficit alacsonyan tartása érdekében visszafogta a költségvetési kiadásokat, csökkent a lakosság vásárlóereje, ami hozzájárult, hogy 2009 negyedik negyedévében történelmi csúcsra, 19,8 százalékra ugrott a munkanélküliség. A viták ellenére már elkészült a balti euróérmék dizájnja, a fémpénzeket az ország térképe, 12 aranycsillag, illetve az állam észt elnevezése – Eesti – díszíti. Az EU 2004-es bővítése óta négy ország csatlakozott az euróövezethez (Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia pedig tavaly), és elemzők Észtország bebocsátása után legalább 3–5 éves felvételi szünetet várnak.