Szolidaritás Svájctól?

„Felháborító a svájciak potyázása. Ott tartják a bankjaikban Görögország és egész Európa adózatlan pénzét, elvonva ezzel a tőkét az uniós államoktól. 550 milliárd euró az EU-ból Svájcban található, szeretném tudni, mennyi ebből az adózott pénz. ... És mivel járul hozzá Svájc az euró stabilizálásához? A svájci bankokat most az EU pénzével mentik meg. Az uniónak követelnie kellene, hogy Svájc is járuljon hozzá az euró megszilárdításához.” Így szidalmazta a szomszéd országot Josef Cap, a nagyobbik osztrák kormánypárt, a szociáldemokraták frakcióvezetője. Kevésbé nyersen, de csatlakozott hozzá Werner Faymann kancellár is. Állítólag Nicolas Sarkozy francia államfő is elmondta a véleményét Doris Leuthardnak, Svájc soros elnökének, sürgetve, hogy országa is csatlakozzon az eurómentéshez.

Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter (lásd írásunkat róla a 30. oldalon) visszautasította, hogy országa híján lenne a szolidaritásnak, és jelezte, Bern részt vesz az uniós csomagot kiegészítő IMF-programban. A svájci jegybank (SNB) eddig is végrehajtott euróvédő vásárlásokat, az érvényes megállapodás szerint az IMF-től szükség esetén 11 milliárd svájci frankig terjedő összegben vesz eurót (az IMF szóvivője szerint a szervezet eddig 1,8 milliárd frankot hívott le a keretből).

A svájci jegybank az euróvásárlásokkal valutájának a felértékelődését igyekszik megfékezni. A drága frank árt ugyanis az exportnak. Szakértők úgy számolnak, hogy az euróválság óta az SNB számláin 80 milliárd euró halmozódott fel. A kényszervásárlásból adódó növekvő veszteségeket a jegybank egyelőre állja, trezorjában 1040 tonna arany pihen, amelynek az értéke csak az idei első negyedévben 1,3 milliárd frankkal nőtt. Higgadtabb elemzők úgy vélik, az euró első tíz éve kimondottan előnyös volt Svájcnak. Az árfolyam 1999–2009 között 1,55 frank körüli átlagot mutatott, és ezzel a svájci export remekül megvolt, ráadásul fennmaradt az unióénál alacsonyabb kamatszint is. A mostani 1,4-es kurzus – megtisztítva az inflációtól – még mindig csupán 2 százalékos drágulás 1999 óta.