Sok a füstje

Még le sem szállt a Vlagyimir Putyint szállító tűzoltó-repülőgép, amikor a Kreml által ellenőrzött tévék és hírügynökségek máris világgá kürtölték: a miniszterelnök a fedélzeten tartózkodók legnagyobb meglepetésére beült a másodpilóta székébe, és saját kezével zúdított több tonna vizet az egyik Rjazany környéki erdőben talált tűzfészekre. A több kamerával felvett múlt heti „spontán akció” napokig nem került le a híradók műsoráról, s miközben a tömegmédiumok számtalanszor ismételték az erőtől duzzadó, ám nyugodt kormányfőről készült kockákat, csak a független internetes portálokon jelenhettek meg azok a bejegyzések, melyek szerint Putyin súlyos és veszélyes szabálysértést követett el, amikor képzettség nélkül vette át a gép botkormányát.

 A HVG értesülései szerint a Kreml tanácsadói azt javasolták Putyinnak és szövetségesének, Dmitrij Medvegyev államfőnek, hogy osszák meg a teendőket: a miniszterelnökhöz tartozzon a napi ügyek látványos intézése – a kárpótlások sürgetése, illetve a védelmi munkák koordinálása –, míg Medvegyevnek a várhatóan egyre gyakrabban ismétlődő erdőtüzek elleni hosszú távú stratégiát kell az orosz polgárok elé tárnia. Azt viszont mindketten sulykolják, hogy a közvetlenül több mint félszáz ember életét kioltó, ezreket hontalanná tevő tüzeket nem lehetett elhárítani.

Az együttes fellépésre szükség is van, mert több felmérés szerint az utóbbi hetekben jelentősen csökkent Putyin és Medvegyev népszerűsége. A Közvélemény Alapítvány adatai szerint Putyin indexe 69 pontról 61-re, Medvegyevé pedig 62-ről 52-re esett, és hasonló eredményt hozott ki a VCIOM nevű intézet. A népszerűség-vesztési trend csak a Levada intézetnél nem jelentkezett, a független elemzők szerint a két vezető megítélése nem változott (lásd Különvélemény című írásunkat). A most indult médiakampány fő célja, hogy megfordítsa a trendet, és néhány alacsonyabb rangú „áldozati bárány” felmutatásával megerősítsék Putyin és Medvegyev helyzetét.

A hatalmi tandem pozícióit erősíteni hivatott kampányban tetten érhetők a még a Szovjetuniót jellemző praktikák is. A hatóságok például csak akkor ismerték el, hogy az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófa idején szennyezetté vált területeken is lángok pusztítottak, amikor beszámolhattak a tüzek eloltásáról. A hőhullám okozta halandóság növekedéséről, illetve a szennyezés mértékéről sem lehet pontos adatokat szerezni, az illetékesek vagy elutasítják a válaszadást, vagy egymásnak ellentmondó számokat ismertetnek.

Nem lenne meglepő, ha a még tartó tüzek okozta károk láttán folytatódna a népszerűségvesztés. Előrejelzések szerint a gazdaság eddig a GDP egy százalékát, 15 milliárd dollárt vesztett el. Csak a gabonatermés csökkenése – a tavalyi 97 millió tonnáról 60 millió közelébe –, valamint a gabonaexport leállítása hárommilliárdba került, s eddig már közel húszezer négyzetkilométernyi erdő vált a tűz martalékává. A több mint egy hónapja tartó szárazság miatt veszélybe került az őszi vetés is, ha gondok lesznek, jövőre már búzaimportra szorulhat a világ tavaly még harmadik legnagyobb exportőre. Az is apasztja a költségvetési forrásokat, hogy több százezren vesznek részt a védekezési munkálatokban, és soron kívül kell megvenni az oltáshoz szükséges modern kocsikat és egyéb felszereléseket.

A mostani, valóban páratlanul súlyos szárazság és forróság rámutatott a putyini hatalmi rendszer gyengéire. A Moszkvától messze fekvő területeken az utóbbi években alig fejlesztették a tűzoltószolgálatot – a kontinensnyi országban mindössze hat darab vízszórásra alkalmas hidroplán van –, s amikor már égett az erdő, a vidékiek Moszkvától várták az útmutatást. A tüzek miatt felélénkült a vidék és a főváros ellentéte is, az utóbbitól távol élők ugyanis joggal kifogásolták, hogy a védelmi munkákat leginkább Moszkvára összpontosították, és sokszor csak akkor álltak neki a nagy erdőtüzek oltásának, amikor a közelben lévő falvak is veszélybe kerültek.

Miután orosz és amerikai kutatók is a globális felmelegedés következményének minősítették a hőséget, fel kell készülni az elemi csapás megismétlődésére, ami több száz milliárd rubelbe (1 rubel = 7 forint) kerül majd. Csak a Moszkva környéki tőzegtelepek elárasztása vízzel 22 milliárdba kerül, és a tűzoltó-repülőgépek mellett több ezer autóra is szükség lesz. Ráadásul hatalmas tüzek keletkezhetnek a mostani hullám által megkímélt szibériai erdőkben is.

Bár Putyin és Medvegyev együttműködik egymással, érezhető feszültség alakult ki kettejük kapcsolatában. Néhány nappal az után, hogy a kormányfő a pilótaszékbe ült, az államfő kijelentette: a jelenlegi helyzetet egyetlen politikusnak sem lenne szabad önreklámozásra használnia. Az is figyelemre méltó, hogy Medvegyev csendben a legtöbb kormányzói helyre a saját embereit ültette, s a személycseréknél elutasította a Putyin-féle hatalmi párt, az Egységes Oroszország által leginkább javasolt jelöltek elfogadását.

A mostani válság végső következményei néhány hónap múlva válnak világossá. Az ország lakosságának többsége ugyanis nem szenvedett közvetlenül a tüzektől, ám mindenki megérzi, ha a gabonatermés összeomlása miatt elszabadul az infláció. Júliusban – amikor még nem volt hiány – kilenc százalékkal növekedtek a búzaárak, s az alapvető cikk drágulása miatt az idén jelentős élelmiszerár-emelkedés következhet be. Ha Putyinéknak nem sikerül megakadályozniuk az infláció gyorsulását, népszerűségük tartósan megromolhat.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA