Megindult a helyezkedés Montenegróban, miután a politikából kivonulást fontolgatja Milo Gyukanovics miniszterelnök, aki 1991 óta meghatározó szerepet játszik a volt jugoszláv tagköztársaságban.
Kétszer is megtette kötelességét Milo Gyukanovics montenegrói kormányfő. Először 2006-ban, amikor kivezette országát Jugoszláviából, illetve a Szerb-Montenegrói Államszövetségből, majd tavaly, amikor visszavéve a miniszterelnöki hatalmat a tüdőrákban szenvedő Zseljko Sturanovicstól, stabilizálta az ország gazdasági és belpolitikai helyzetét. Időközben közelebb vitte Montenegrót az EU-hoz és a NATO-hoz is, a két szervezet várhatóan novemberben dönt arról, érett-e az állam a csatlakozásra.
Az 1991 óta miniszterelnöki és államfői tisztségben, 2006–2008 között pedig parlamenti képviselőként folyamatosan meghatározó szerepet játszó, 48 éves politikus podgoricai értesülések szerint ismét – ezúttal végleg – távozni szándékozik a politikából, és pályáját üzletemberként akarja folytatni. Lenne is mivel foglalkoznia, a Gyukanovics család az utóbbi húsz évben igencsak megtollasodott. A kormányfő és testvérei egyebek mellett többségi tulajdont szereztek a Prva Bankára változtatott Niksicska Banka nevű pénzintézetben, és komoly érdekeltségeik vannak utazási irodákban, illetve több befektetési cégben is. Meg nem erősített források szerint Gyukanovics két évtized alatt 15 millió dollárt „spórolt meg” alig kétezer dolláros havi fizetéséből. Bátyjának, Aleksandarnak 167 milliós, húgának, Anának, 4 milliós vagyona van. Gyukanovicsot többször érdekütközéssel vádolták, leginkább tavalyelőtt, amikor az állam pénzügyi segítséget nyújtott a gazdasági válság sújtotta Prva Bankának.
Míg szerbiai sajtójelentések szerint az év végére vagy 2011 elejére tervezett távozás hátterében részben az áll, hogy Brüsszel nem hivatalos csatornákon közölte a kormányfővel, az EU-tagjelölti státus megszerzésének ára az ő távozása – a vádak szerint tevékeny szerepet játszott a montenegrói gazdaságot éveken át életben tartó cigarettacsempészetben –, a HVG úgy értesült, az unió szemet hunyna viselt dolgai felett. Attól tart ugyanis, hogy a még mindig népszerű politikus távozása után ismét bizonytalanná válhat a köztársaság belpolitikai helyzete.
Láthatóan a NATO-t sem izgatja különösebben Gyukanovics múltja. „Minket az érdekel, hogy az ország készen áll a tagságra, és akár holnap beléphetne a szervezetbe. Igaz, hogy komoly gond a korrupció és a szervezett bűnözés, de ez a térség többi államában, például Romániában és Bulgáriában is így van” – mondta a HVG-nek a napokban egy neve mellőzését kérő, magas rangú NATO-illetékes Brüsszelben.
A külföld véleményétől függetlenül élénk mozgolódás indult Podgoricában, és még nem dőlt el, ki veheti át a kormányfői posztot. Gyukanovics állítólag fiatal és tisztakezű pénzügyminiszterét, a 34 éves Igor Luksicsot látná a legszívesebben a miniszterelnöki székben, ám szövetségeseinek egy része úgy véli, a közgazdász végzettségű Luksics nem elég tapasztalt. Inkább Dusko Markovicsra, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjére bíznák a tisztséget.
A montenegrói ellenzék szerint Gyukanovics azért akarja viszonylag gyenge és tapasztalatlan politikusnak átadni a helyét, mert nem akarja teljesen feladni befolyását, és szívesen maradna a színfalak mögött – legalábbis átmenetileg. Ezzel magyarázható az is, hogy belgrádi források szerint megtartja a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPSZ) elnöki tisztét. Állítólag meg akarja akadályozni, hogy korábbi szövetségese, Szvetozar Marovics, a szerb–montenegrói államszövetség egykori elnöke vegye át a stafétabotot. Marovics ugyanis túl erős személyiség, és ellensúly nélkül veszélyeztethetné a távozó Gyukanovics nyugalmát.
Montenegróban a tavalyi 5,3 százalékos gazdasági visszaesés után az idén egyszázalékos növekedést várnak, és arra számítanak, hogy csökkenni kezd a 13 százalékos munkanélküliség. A hivatalos fizetőeszközként használt eurónak köszönhetően viszont a lakosság megmenekült az inflációtól és a devizában eladósodott polgárokat sújtó valutaleértékelődéstől. A pénzromlás üteme 3,4 százalékos, a bedőlt lakossági hitelek aránya egy százalék körül van. A gazdaság egyre inkább függ az idegenforgalomtól, mivel a 600 ezer lakosú ország ipara fejletlen, elavult. A válság a szomszédokénál kisebb visszaesést okozott a turisztikai fejlesztésekben (lásd Kelet Monte-Carlója című írásunkat), leállítottak ugyan néhány beruházást, de a legfontosabbakat nem függesztették fel.
NÉMETH ANDRÁS
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
