Intelligens demokrata elnök, kampánya során gyökeres változást ígért a nyolcévi republikánus uralomban csalódott amerikaiaknak, a kormányzás aprómunkájával azonban nehezen bírt, a reményeket nem váltotta valóra, egyetlen periódus után elsöpörte a konzervatív forradalom. A 86 évesen 26. könyve bemutató körútját járó Jimmy Carter négy fehér házi évét summázzák így, de a demokraták félelmei szerint könnyen ez lehet Barack Obama sorsa is. Mindketten súlyos recesszióval küzdöttek, első száz napjukat magas népszerűségi mutatóval zárták, ám lejtőre kerültek, mert politikai tőkéjüket látványos, de a választópolgárokat kevésbé érdeklő törvényekre pazarolták: Carter a Panama-csatorna visszaadására, Obama az egészségügyi reformra.
Az 1978-as félidős kongresszusi választáson a demokraták nagy nehezen megőrizték ugyan kongresszusi többségüket, de a konzervatív hullám több republikánust emelt be a törvényhozásba. Carter és pártja képtelen volt megújulni, és 1980-ban a republikánus Ronald Reagan bemasírozott a Fehér Házba. Két évvel később viszont már ő volt bajban, a csúcsra szökött munkanélküliség és az elmélyült recesszió miatt. A republikánusok nagyot buktak az 1982-es törvényhozási választáson, az amerikaiak viszont elhitték Reagannek, hogy ő a megoldás, és a megerősödött elnök 1984-ben tönkreverte demokrata ellenfelét. Obama hívei most azt várják, a valószínű választási kudarcból az elnök nem Carter zsákutcájába téved, hanem Reagan újjászületését követi.
