Hégli Dusán elmondta, hogy jelenleg az alaptézisek tisztázásánál tart a törvény előkészítése. A jogszabály megfogalmazása előtt meg kell határozni, mit jelent a kisebbségi kultúra, és kik a kisebbségek képviselői. Ezt követően egyeztethetnek a szlovákiai kisebbségek azon képviselőivel, akiket decemberben delegáltak a szlovákiai nemzetiségek a törvényelőkészítő testületbe.
   
"Míg a magyarságnál a művészet, a tudomány, a kutatás, a pedagógia, a közművelődés, a kiadói tevékenység mind-mind támogatást igényel, addig a pár ezres horvátságnak évente egy vagy két rendezvény megszervezésére van igénye. Mások a problémáik, és mást várnak el a törvénytől a különböző lélekszámú közösségek – hangsúlyozta Hégli Dusán, hozzátéve, hogy a különböző elvárások figyelembevétele mellett a kiszámíthatóság érdekében szükséges azt meggátolni, hogy "egy esetleges kormányváltás után egy hivatalnokon múljon, melyik kisebbségnek mire mennyi jut".
   
A tervek szerint a kisebbségek a hivatalos népszámlálási adatok alapján arányosan kapnának támogatásokat közösségi céljaikhoz. A támogatások három pillérre épülnének: a normatív finanszírozás mellett minden kisebbség számára akkreditációs bizottságot hoznának lére a középtávú tevékenységek és a rövidtávú pályázatok elbírálására.
   
A tanácsadó szerint a jelenleginél egyszerűbb elbírálás mellett a mostaninál szigorúbb pénzügyi ellenőrzés szükséges.
   
"Az a célunk, hogy a magyar kultúra Szlovákiában fejlődjön, s ne csak helyi jelentőségű dolgokat támogassunk" – jelentette ki az Új Szónak Hégli Dusán.