Elénekelték az Internacionálét, majd hitet tettek a kapitalizmus és a piacgazdaság mellett a Vietnami Kommunista Párt napokban véget ért XI. kongresszusának résztvevői. A távozó Nong Duc Manh pártfőtitkár és utódja, Nguyen Tan Dung a gazdaság átalakításának felgyorsítását szorgalmazta, és múlt pénteken a szavakat tettek is követték. Hanoiban bejelentették, hogy még az idén magánkézbe adják az ország benzinkútjainak kétharmadát üzemeltető Petrolimpex vállalat hét százalékát, és felgyorsítják a legnagyobb légitársaság, a Vietnam Airlines privatizációját.

A kiigazítás azért szükséges, mert bár a tavalyi után az idén ugyancsak hét százalék körül nő a gazdaság, ám több jel mutat arra, hogy kifulladóban van a 85 millió lakosú ország fejlődése. Tavaly decemberre kétéves csúcsra, 12 százalékra ugrott az infláció, kis híján csődbe jutott a legnagyobb helyi hajógyár, a Vinashin, és évek óta romlik az állami befektetések hatékonysága. Aggasztó az államadósság növekedése is, 2001-ben a GDP 35 százalékának, tavaly viszont már 54 százalékának megfelelő összegű volt.
A kommunista párt az utóbbi három évben lelassult privatizáció újbóli felgyorsítása mellett a korrupción ért közhivatalnokok szigorú megbüntetésével, valamint a külföldi befektetők beruházási kedvét elvevő bürokrácia megnyirbálásával próbálja fokozni a külvilág érdeklődését. Az egypártrendszert stabil ellenőrzés alatt tartó párt funkcionáriusai sem alhatnak nyugodtan. Truong Tan Sang, a politikai bizottság egyik befolyásos tagja – az államfői szék várományosa – közölte ugyanis, hogy súlyos büntetésre számíthatnak azok a párttagok, akik erkölcstelen életet élve megengedték családtagjaiknak, hogy személyes érdekeiktől vezérelve visszaéljenek a hatalommal.
A hivatalnokok packázásai – a Világbank tavalyi felmérése szerint a legegyszerűbb vállalkozás beindításához másfél hónap és legalább kilenc hivatali ügy elintézése kell – ugyanis sokakat elriasztanak a vietnami megjelenéstől. Míg például a szomszédos Kínában – amelynek gazdasági és politikai fejlődését Vietnam több-kevesebb sikerrel igyekszik másolni – már évek óta jelen vannak a legnagyobb nyugati vállalatok, az amerikai McDonald's gyorséttermi hálózattól az európai autógyárakig, képviselőik az utóbbi években többször is megvizsgálták Vietnamot, és úgy döntöttek, hogy a bürokrácia miatt elhalasztják megjelenésüket. A nehézségek ellenére tavaly jól alakultak a külföldi befektetések: kétévi visszaesés után ugrásszerű volt az emelkedés, a beruházók 17 milliárd dollárt vittek a délkelet-ázsiai országba.
A befektetőket a helyi idegenforgalmi slágernek számító, 16 szigetből álló Con Dao szigetcsoporton is szívesen várják. A francia gyarmatosítók által a XIX. században épített börtönkolónia épületeit kávézókká és szállodákká alakították át, és tavaly már több tízezren látogatták meg a Vietnam délkeleti partjainál lévő érintetlen világot. A hanoi kormány 2013-ig a jelenlegi 7 ezerről 14 ezerre kívánja növelni a szigeten lakók számát, és bel- és külföldi beruházók pénzéből szeretne további lakóépületeket és szállodákat emelni.
A franciák, majd az amerikaiak ellen vívott három és fél évtizedes háborúban súlyos károkat szenvedett ország elmaradott infrastruktúrája is fékezi a növekedést. Kevés a jó minőségű út, az elektromos hálózat túlterheltsége miatt pedig gyakoriak az áramszünetek. Visszaveti a fejlődést, hogy a háború, majd a kommunista ideológia uralomra jutása miatt több generáción át senki sem lehetett vállalkozó. Ráadásul gondok vannak az oktatással is, az iskolák színvonala alacsony, és nincs elég egyetemi hely.
Mindeközben Vietnamnak oda kell figyelnie a minden tekintetben erősödő Kínára is. Mivel még mindig nem került pont a két ország területi vitáinak végére, a rohamléptekkel fegyverkező Kína árnyékában a vietnami vezetés úgy érzi, hogy kénytelen növelni katonai kiadásait. A hadsereg befolyásának erősödésére utal, hogy a párt központi és politikai bizottságának megújításakor megugrott a fegyveres testületeket képviselő tagok száma.
Átalakulóban van ugyanakkor a társadalom. A párt egy évtizeden belül ipari országgá kívánja átalakítani a ma még inkább agrárállamnak számító Vietnamot. Erősödőben van a középosztály is, felmérések szerint a városi lakosság 64 százaléka tartozik már ehhez a réteghez. Hanoiban, valamint a gazdasági élet központjaként emlegetett Ho Si Minh-városban (az egykori Saigonban) pedig egyre gyakoribb látvány a modern luxusautó. Tíz év alatt a GDP évi 30 milliárd dollárról 100 milliárdra ugrott, igaz, a lakosság éves átlagjövedelme még mindig csupán 1100 dollár körül van.
NÉMETH ANDRÁS