A közös gazdasági koordinációt és krízismechanizmusokat kiegészítő versenyképességi javaslatokról kezdeményezett tárgyalásokat a német és a francia delegáció a múlt heti EU-csúcson, ám a tárgyalások a hosszúra nyúlt munkaebéd után is megállapodás, sőt a részletek megvitatása nélkül zárultak. A kudarc oka, hogy az első körben csupán az euróövezet 17 tagországát érintő vita tartalmi elemeiről kezdett közös gondolkodás megosztotta a feleket. A csúcs előtti napokban Brüsszelben több változatban is keringett egy úgynevezett „berlini papír”, amely a gazdasági rendszerek minden eddiginél szorosabb összehangolását célozta.
A német elképzelés szerint az együttműködés kormányközi lenne, elkerülendő az alapszerződés újabb hosszadalmas módosítását. A javaslatok közt egyebek mellett a béremelések, a nyugdíjkorhatár és a társasági adó szintjének egységesítése szerepel. Sajtóértesülések szerint több állam – így Ausztria, Belgium és Spanyolország – hevesen ellenzi, hogy ezentúl tagállami hatáskörökben lévő témákban is egybehangoltan döntsenek az eurózóna tagországai. Berlin azonban a tagállamok értésére adta: az állandó európai válságalapból csak akkor veszik ki a részüket, ha garanciákat kapnak, hogy nem képződnek újra a jelenlegi válsághoz vezető kockázatok. Az egyeztetést várhatóan az új ír kormány március elejei megalakulása és a március 24–25-ei tavaszi EU-csúcs között, külön „eurózónacsúcson” folytatják – ahol egyes szakértők szerint tovább erősödhet a kétsebességes Európa elképzelése.
