A Haszan el-Banna tanár által 1928-ban létrehozott Muszlim Testvériség a világ a legrégebbi és legbefolyásosabb iszlamista mozgalma. A jótékonykodást és a politikai szerepvállalást ötvöző modellje számos hasonló szervezet létrehozását ösztönözte a muszlim világban. Kezdetben csupán az iszlám erkölcsi tanításait hirdette, de hamar belecsöppent a politikába. Hadat üzent a nyugati befolyásnak, csatlakozott a brit gyarmatosítók elleni harchoz, titkos katonai szárnya merényleteket követett el britek és zsidók ellen. A vezért a gyarmati hatóságok 1949-ben meggyilkoltatták, de addigra a mozgalomnak állítólag már kétmillió tagja volt.
A szervezet kezdetben együttműködött az 1952-ben függetlenné vált Egyiptom kormányával, de hamar meggyűlt a baja a világi rezsimmel. A mozgalmat 1954-ben azzal tiltották be, hogy Gamal Abdul Nasszer elnök meggyilkolására tört. Nasszer keményen fellépett ellene, tagjait börtönbe zárták, megkínozták, ami ideológiai változást hozott: Szajjid Kutb, a mozgalom ideológusa kidolgozta a dzsihád, azaz a szent háború elvét a hitetlen társadalmak ellen – legyen az nyugati vagy muszlim. Írásai – különösen az 1964-es Mérföldkövek – számos radikális csoport megszületéséhez járultak hozzá, tanai az egyiptomi Iszlám Dzsihád és a szaúdi hátterű al-Káida alapítóit is inspirálták. Kutb börtönbe került, majd 1966-ban kivégezték – a mozgalom számára mártírrá magasztosult.
A Szadat elleni merényletet 1981-ben végrehajtó katonatisztek az Iszlám Dzsihád tagjai voltak, csakúgy, mint Ajman al-Zavahri, aki később az al-Káida ideológusa lett, és ma is Oszama bin Laden jobbkeze. A Szadat-merényletet szerencsésen megúszó Hoszni Mubarak tábornok, alelnök azzal az eltökélt szándékkal ült az államfői székbe, hogy eltiporja az iszlamistákat, nem téve különbséget a radikális terroristák és az addigra az erőszakról lemondó Muszlim Testvériség között. A mozgalom átalakulását jelzi, hogy Zavahri Keserű aratás című könyvében oldalakon át támadja a muszlim testvéreket, az al-Káida pedig rendszeresen kikel a mozgalom ellen, amiért az elfogadta a demokratikus elveket.
A Muszlim Testvériség rendre elutasítja az erőszakot, elismeri az egyiptomi keresztények jogait, mentes a korrupciótól, vezetése értelmiségiekből áll. Viszont a saríát, az iszlám törvénykezést hirdeti, függetlenként indult jelöltjei a 2005-ös választáson „az iszlám a megoldás” szlogennel a mandátumok közel ötödét szerezték meg. Támogatja az amerikai katonák elleni iraki felkelést, a fegyveres palesztin ellenállást, és nem ismeri el Izraelt. Honlapjának angol nyelvű változatán február elsején megjelent közleményében ugyanakkor Mohamed Badi, a mozgalom tavaly megválasztott új vezetője kijelentette: az egyiptomi kormány által aláírt minden szerződést elismernek.
