Bécsi keltezésű, elemző jellegű tudósításban számolt be a Handelsblatt hétfőn arról, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A német üzleti napilapban Stefan Menzel, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója az írás bevezetőjében hangoztatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt évben megszakította a valutaalappal való együttműködést.

Budapest - mint írta - most ismét pénzügyi nehézségekkel néz szembe, és ismét támogatást kér az IMF-től. Menzel szerint Magyarország mindezzel a gazdaság adatainak jelentős rosszabbodására reagált. A cikkíró utalt arra, hogy a külföldi beruházók egyre erőteljesebben elfordulnak az országtól. A tudósító kiemelte, hogy Magyarország ezúttal egy nagyobb rugalmasságot biztosító támogatási programról kíván tárgyalni. Idézte a kormányfőt, aki szerint Magyarország szuverenitása nem korlátozható.

Túry Gergely

Ugyanezzel a témával foglalkozott szintén bécsi keltezésű tudósításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív napilap "Magyarország-szakértője", Michaela Seiser az írás bevezetőjében hangoztatta, hogy Budapest az európai adósságválság nyomása alatt cselekedett. Idézte a nemzetgazdasági minisztert, aki - mint írta - már a jövő év elején megállapodásra számít. Utalt arra: Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy továbbra sem hajlandó semmifajta megszorításra. Ugyanakkor úgy értékelte: a tárgyalások "csapást" jelentenek a kormányfő számára, mindeddig ugyanis elutasította, hogy Magyarország ismét a valutaalaphoz forduljon.

Ahogy arról már beszámoltunk, a Handelsblatt egyik rovata a „A nap Pinokkiójának” választotta Orbán Viktort az ország finanszírozhatóságára vonatkozó nyilatkozata miatt. A német üzleti és pénzügyi körök lapja emlékeztetett: tavaly nyáron Orbán megszakította a tárgyalásokat a valutaalappal, szembeszállva az IMF-nek a "költségvetés szanálását célzó diktátumával". A kormányfő még múlt hétfőn sem akart az IMF-re támaszkodni, mivel az kellemetlen takarékossági intézkedésekhez vezetne. Eközben a forint árfolyama rekordmélységbe zuhant, miként a magyar államkötvények is: a hitelminősítő intézetek egy fokkal a bóvli fölötti kategóriába sorolták őket. Pénteken azután Magyarország tárgyalásokat kezdett az IMF-fel pénzügyi segítségről.

Nem tudni még, pontosan milyen lesz az együttműködés az IMF-fel, "a leégés mindenképpen bejött" - írta hétfői vezércikkében a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ). A cikk szerzője, Ágoston Hugó szerint a lépésre mindenképpen szükség volt, bármi áron, annyira leértékelődött a forint, és végül is sokkal jobb és felelősségteljesebb ez a döntés, mintha Orbánék továbbra is a tántoríthatatlan harcost játszották volna. Maga a döntés jelzi, hogy mekkora lehetett a baj. Mennyire meg kellett - első fokon - menteni a forintot, és mennyire be kell gyorsítani - második fokon - a magyar gazdaságot a washingtoni székhelyű szervezet segítségével.

Hogy ennek további visszakozások és további megszorítások lesznek a következményei? Valószínűleg igen, még ha az Orbán-kormány ennek a szónak a kimondása ellen is nevetséges makacssággal ragaszkodik - írja a szerző. "Románia éppen az IMF-fel való kiváló együttműködésnek köszönhetően kerülte el azokat a csapdákat, amelyek Magyarországot fenyegették, és vált a világ szemében amolyan jó tanulóvá" - írja Ágoston Hugó.

A témával foglalkozó cikkeinket itt olvashatják el.