A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.
Unortodoxia bármi áron: ez jellemezte a 2010-es évek elején felálló első gazdasági csúcsminisztériumot. Most, hogy a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium újbóli tervezett összevonásával visszatérhet ez a struktúra a kormányba, felidézzük Matolcsy György miniszteri tevékenységének csúcspontjait a IMF-fel vívott háborútól a magánnyugdíjpénztárak beszántásáig.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
A túl nagy állami szerepről és a hiteles középtávú tervezés hiányáról ír értékelésében a Valutaalap, amely megdicséri a jegybankot.
Az utolsó pillanatban rángatták vissza a csőd széléről Egyiptomot, amelynek az EU, az IMF és az Emírségek is a segítségére sietett.
A költségvetési többlet is gondokat okozhat: Írország nem tudja eldönteni, hogyan költse el a multinacionális cégek által befizetett hatalmas mennyiségű adót.
Az IMF 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre Magyarországnak – a kormány 2,5 százalékot vár.
Évtizedek óta nem volt olyan lassú a globális gazdaság növekedése, mint ahogy az a 2020-as években várható – jósolja a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése. A jó hír az, hogy a globális infláció csökken, vagyis az egyes kormányok egyre kevésbé hivatkozhatnak a külső hatásokra.
Javier Milei, miután a végre megoldást akaró argentinoktól türelmi időt kapott, huszáros lendülettel vágott bele a válságkezelésbe. Az ellenzék mindent megtesz, hogy megnehezítse a dolgát, de a népszerűsége egyelőre rekorder az argentin demokrácia történetében.
A fejlett gazdaságokban hozhatja a legnagyobb változást a munka világában a mesterséges intelligencia, ami bizonyos esetekben jelentős javulást is eredményezhet. Mindez több tényező függvénye, de az IMF friss elemzése szerint proaktív lépéseket kell tenni az MI hatásainak kezelésére.
Láncfűrésszel kampányolt, mindent beígért a celebből lett szélsőjobboldali politikus, Javier Milei, az „argentin Trump”, és ez be is jött neki, vasárnap elnöknek választották. Csakhogy a nehéz gazdasági helyzetben a nagy remények növelik a nagy csalódás kockázatát.
Az IMF-nek évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni – írja a Nobel-díjas közgazdász.
A vártnál lassabb a kilábalás a szervezet szerint.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége a lerohant országba érkezett, hogy a kijevi vezetéssel egyeztessen a folyósításról.
„Az egész világ még nagyon messze van attól, hogy megkezdje a karbonkibocsátás mérséklését, és attól is, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat találjon ehhez. Közben pedig azt látjuk, hogy épp a fejlődő országokban növekszik a leginkább a karbonkibocsátás” – mondja Kristallina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Párizsban a klímaváltozás elleni küzdelemről tartanak kétnapos világkonferenciát, melyen Macron francia elnök a szép szavakon túl immár tetteket követelt.
Az uniós támogatásról, a korrupcióról és a magyar kormány vállalásairól lesz szó Johannes Hahn költségvetési biztos és Orbán Viktorral mai budapesti találkozóján. A pápa tükröt tartott az orbáni államnak, a háborúról pedig ellentmondó üzeneteket küldött budapesti látogatásán. 130 értelmiségi követeli Navalnij szabadlábra helyezését. Oroszország már nem szolgáltat adatokat a nemzeti jövedelem alakulásáról az IMF-nek. Putyin dezinformációs háborújában Tucker Carlson csak az egyik eszköz volt. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Meredeken nő az EU-ba irányuló földközi-tengeri migráció, az újabb hullámban a széteső Tunézia is ugródeszkává vált. Olaszország szükségállapotot hirdetett, az uniós szolidaritás és felkészülés gyenge.
Erről beszélt az ország miniszterelnöke Washingtonban, miután találkozott Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.
