1961. április 17-én 1400 kubai disszidens partraszállási kísérlete fulladt kudarcba a szigetország déli részén lévő Disznó-öbölben. Az akcióra és a guatemalai kiképzésre még Dwight D. Eisenhower amerikai elnök adott utasítást, ám a megvalósítás már John F. Kennedy elnöki ciklusának első hónapjaira esett. A cél a szovjetbarát Castro-rendszer megdöntése volt, ám az érkező csapatokat mocsaras terület és a kubai légierő gépei fogadták. A támogatásra küldött amerikai repülők Nicaraguából szálltak fel, ahonnan az időeltolódás miatt egy órával később érkeztek meg Kubába – olvasható a J. F. Kennedy Elnöki Könyvtár anyagai között. „Sokan csak az amerikaiak által elkövetett hibákra koncentrálnak, a kubai válasszal alig foglalkoznak. Pedig Castróék jó előre felkészültek az inváziós erők érkezésére” – mondta a HVG-nek egy erről szóló konferencián tartott előadása kapcsán Stephen Wilkinson brit Kuba-szakértő. „A helyszínt is kényszerűen tették át a Disznó-öbölbe a százötven kilométerrel arrébb fekvő Trinidad városából, mivel ott Castróék sikerrel leszerelték az országon belül ellenük szervezkedő gerillacsapatokat” – tette hozzá Wilkinson. 1200 disszidenst bebörtönöztek, és csak másfél évvel később, 53 millió dollárnyi bébiétel- és gyógyszerszállítmányért engedték vissza őket az USA-ba.
