Megtorpedózhatják a váratlanul megerősödött populisták az új helsinki parlamentben a 80 milliárd eurós portugál mentőcsomagot.
„Nem vagyok én rossz ember, csak azt mondom, nem működőképesek a megszorult EU-tagállamok számára kidolgozott mentőcsomagok. Botrány, hogy néhány ország elrontotta a gazdaságpolitikáját, és most a finn adófizetők nyakába öntik a problémáikat és az adósságukat” – mondta a napokban Timo Soini, a populista Igaz Finnek (PS) elnöke. Néhány héttel ezelőtt csupán keveseket érdekelt a 48 éves karizmatikus pártvezér véleménye. Ám miután a múlt vasárnapi parlamenti választáson pártja a 2007-es 4,1 százalék után 19 százalékot kapott, alig másfél százalékkal kevesebbet, mint a győztes Nemzeti Koalíciós Párt (KK), felértékelődött a szociálpolitikában baloldali, egyéb témákban szélsőjobboldali, idegen- és abortuszellenes nézeteket valló tömörülés jelentősége. Már csak azért is, mert a 200 fős parlamentben 39 helyet szerzett PS ellenzi a gazdasági csőd szélén álló Portugáliának szánt 80 milliárd eurós EU-s mentőcsomagot, és ehhez szövetségese lesz a második helyen végzett, 42 mandátumig jutó Szociáldemokrata Párt. Az ellenzéki szociáldemokraták már nemmel szavaztak a görög és az ír segélycsomagra is, és csak a jobbközép kormánytöbbség szavazataival sikerült szavatolni az igenek többségét.
Finnországban a parlamentnek jogában áll elutasítani az uniós segélycsomagok jóváhagyását, és ha Helsinki nemet mond az ibériai ország megsegítésére, az egész mentőakció meghiúsulhat, mivel ahhoz egyhangú tagállami támogatás szükséges. Bár a voksolást követő napon Finnország brüsszeli képviselői azt hangoztatták, hogy az eredmény ellenére Helsinki valószínűleg nem hagyja pácban Portugáliát, finn források szerint a következő, minden bizonnyal Jyrki Katainen KK-elnök vezette kormányba a PS és a szociáldemokrata párt is bekerül.
Ha sikerülne is áterőltetni a mentőcsomagot, a politikai fősodorhoz tartozó pártok az eddiginél sokkal óvatosabban reagálnak majd az esetleges újabb segélykérésekre. Attól tarthatnak ugyanis, hogy a túlzott adakozással még inkább a PS malmára hajtják a vizet. Juha Jokela, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezetője szerint a PS térnyerése az ország egész politikáját megváltoztatja. „Finnország mindig jó tanuló volt, és szó nélkül követte az EU szabályait. Most komolyabb viták várhatók, csendes alanyból valódi résztvevőkké válunk” – jósolja az elemző.
A populisták előretörése mögött elsősorban a párt EU- és bevándorlóellenessége áll. „A finn asszonyok ne dolgozzanak, inkább maradjanak otthon és szüljenek sok gyereket, hogy ne legyen szükség a kultúránktól idegen betelepülőkre” – vallja a párt, amelynek hívei gyakran zaklatják az országban menekültstátust kapott közel tízezer kelet-afrikait (HVG, 2009. november 21.). A PS azon fiatalok körében is jócskán nyert támogatókat, akik a Lengyelországból és Észtországból érkezett vendégmunkásokat teszik felelőssé állásuk elvesztéséért.
A nagy pártok támogatottságának zuhanását – a Centrumpárt például 23 százalékosról 16-osra olvadt – azzal is magyarázzák, hogy az utóbbi években több botrány is kipattant körülöttük, így a választók szemében hiteltelenné váltak. Tavaly júniusban Matti Vanhanen centrumpárti kormányfőnek például azért kellett lemondania, mert pártfinanszírozási skandalumba keveredett. Elődje, Anneli Jatteenmaki csupán 68 napig volt hivatalban: a választási kampány idején dokumentumokat szivárogtatott ki a Finnország és az USA közötti, az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltérésekről, és amikor kiderült, hogy hazudozott arról, miként jutott a papírokhoz, lemondásra kényszerült. Finnországban korábban is volt példa a szélsőséges pártok megerősödésére, majd viszonylag gyors felszívódására: 1970-ben a Vidéki Párt bukkant fel a semmiből, 18 helyet szerzett, majd eltűnt a politikai palettáról.
A gazdaság nem szárnyal ugyan, de a nehézségek önmagukban nem indokolnák az elfordulást a hagyományos pártoktól. Finnország túlélt komolyabb megpróbáltatásokat is, és a választók nem mindig büntették meg a gazdasági fellendülés érdekében megszorításokat elrendelő kormányokat. A finn gazdaság egyébként kilábalóban van a válságból, a tavalyi 3,1 százalékos GDP-növekedés után idénre is három százalék körüli bővülést prognosztizálnak. Mérséklődik a munkanélküliség is, a 8 százalék körüli arány az év végére 7,8, 2012-re 7,4 százalékra csökkenhet.
Közben folytatódik a struktúraváltás. Tovább olvad az egykor meghatározó fa- és papíripar szerepe – e szektorban újabb elbocsátások várhatók –, és nő a csúcstechnológia részesedése. Ott viszont már nem a világpiaci térvesztéssel küzdő – helsinki források szerint újabb elbocsátásokat tervező – Nokiáé a vezető szerep, a gazdaság motorjává fokozatosan a bio- és nanotechnológiában újat alkotó cégek válnak.
Brüsszeli források szerint az EU-vezetők szép csendben megkezdték egy olyan terv kidolgozását, amelynek révén Portugália Helsinki igenje nélkül is megkaphatja a felszínen maradáshoz szükséges pénzt. Eközben a portugál mentőcsomag elkészítése döntő szakaszba jutott. Az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank illetékesei hétfőn Lisszabonba érkeztek, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a segítségért cserébe várt radikális takarékossági intézkedések részleteiről. Az Expresso című portugál lap szerint az IMF – látván a portugál gazdaság nehézségeit – a görögöknek és az íreknek ajánlott csomagnál is kedvezőbb feltételeket szabna Lisszabonnak. Csakhogy a nagyobb EU-tagállamoknak nincs ínyükre az efféle kivételezés, attól tartanak, hogy hazai közvéleményük hangosan ellenezné a „pazarló államoknak” szabott feltételek felpuhítását.
NÉMETH ANDRÁS
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
