Újabb válság felé tart a krízisből éppen csak kilábaló Zimbabwe. Kiveszi a külföldiek kezéből a bányák és bankok többségi tulajdonát, megrendítve a befektetői bizalmat.
„A választás egyoldalú megszervezése egyenlő lenne újabb vérfürdővel, és a tőke végképp elmenekülne. Már azért is csökkentenünk kellett a növekedési kilátásokat, mert az emberek tartanak az erőszak kiújulásától” – jellemezte a napokban országa helyzetét Tendai Biti zimbabwei pénzügyminiszter. A jövőre esedékes szavazás esetleges előrehozatalának ügye ismét megosztja a véres összecsapásokba torkolló 2008-as voksolás után másfél évvel tető alá hozott hatalommegosztási megállapodás két aláíróját. Az országot korábban pártállami módszerekkel kormányzó Robert Mugabe államfő szeptemberben szeretné az urnákhoz hívni a lakosságot, míg Morgan Tsvangirai miniszterelnök szerint csak akkor lehet választást tartani, ha elkészül a politikai szereplők egyenlőségét szavatoló új alkotmány. Tsvangiraiék ragaszkodnak a választói névjegyzékek felülvizsgálatához is, a 12 millió lakosú országban a valóságosnál kétmillióval többen szerepelnek ugyanis a listákon. A névjegyzékben például 41 ezer száz évesnél idősebb szavazót tartanak nyilván.
Az alaptörvényről kezdett párbeszéd vontatottan halad. Júniusra kellett volna befejezni az alkotmányról szóló társadalmi vitát, de az szinte el sem kezdődött, miután már az első lakossági fórumok is erőszakba torkollottak. Egyszer Tsvangirai hívei provokáltak verekedést, másszor Mugabe emberei zúdítottak kőzáport az ellentáborra. Az esetleges támadások miatt megszigorították az államfő őrizetét, olyannyira, hogy májusban tíznapos börtönre ítéltek egy szolgálaton kívüli rendőrt, mert tévedésből a Mugabe számára fenntartott mellékhelyiséget használta Bulawayo városban.
Mugabe közben gőzerővel készül a választásra. Márciusban közzétette a 2008-as kisajátítási törvény végrehajtási utasítását, amely a 2000-es földreformhoz hasonlóan a vállalatok, elsősorban a bányák és a bankok külföldi tulajdonosait részesedésük radikális csökkentésére kényszeríti. A fehér telepesek kárára hozott földreform hozta népszerűség kétszer is hozzájárult az államfő újraválasztásához, és valószínűleg a mostani reformmal is maga mögé állítja a többséget alkotó fekete választók jó részét. Az 500 ezer dollárnál többre értékelt külföldi vállalatoknak szeptember 25-éig el kell adniuk cégük legalább 51 százalékát Zimbabwe polgárainak. Az ásványkincsekben, elsősorban platinában és gyémántban gazdag országban működő bányavállalatokra külön szabály vonatkozik, értéktől függetlenül valamennyi céget belföldi többségi tulajdonba kell juttatni. Míg a zimbabweiek többsége támogatja a hivatalosan a fekete lakosság vagyoni helyzetének javítását célzó intézkedést, Tsvangirai szerint az a „mohó politikai elit” érdekeit szolgálja, és ahogy a fehér farmerektől elvett földek, az értékes vállalatok jó része is Mugabe híveihez kerül. A parlament több bizottsága viszont a végrehajtási utasítás visszavonását követeli.
Az új szabályzás az egy évtizeddel ezelőtti földreformhoz hasonlóan megrendítheti a gazdaságot. A fehér farmerek kiszorítása után összeomlott a legnagyobb bevételt hozó cikk, a dohány termesztése, és az új földtulajdonosok alig jutnak fejlesztési hitelekhez. Most az a veszély fenyeget, hogy a törvény okozta bizonytalanság miatt elpártolnak Zimbabwétól a külföldi befektetők. Ennek máris több jele látszik, a Rio Zim nevű aranybánya képviselői szerint a korábban élénk érdeklődést mutató külföldi cégek visszaléptek. Az egykori Rhodesiában jelen lévő bányavállalatok részvényárfolyama pedig folyamatosan zuhan.
A 2009-es éhínségből és hiperinflációból kilábaló országnak igencsak szüksége lenne friss tőkére. A hatalommegosztásról született 2009-es megállapodás után évente átlagosan 7 százalékkal bővült a GDP, és megfékezték a hiperinflációt is. Utóbbit úgy érték el, hogy felfüggesztették a hivatalos fizetőeszköz, a zimbabwei dollár használatát, és helyette dél-afrikai randdal vagy amerikai dollárral fizetnek. A zimbabweiek már annyira hozzászoktak az új helyzethez, hogy a közelmúltban országos hír – és kisebb pánik – lett abból, hogy egy hararei bankautomata tévedésből zimbabwei dollárt adott ki.
A stabilizálódást közvetve a Mugabét választási csalásokkal és a 2008-as zavargások kirobbantásával vádoló EU is elismeri: Brüsszel 200 helyett immár csak 160 zimbabwei politikust – köztük Mugabét –, valamint 31 vállalatot sújt utazási és pénzügyi szankciókkal. „Az ország jelentős eredményeket ért el a gazdaságban és az alapszolgáltatások szavatolásában. A belpolitikában azonban még nincsenek jelentős változások” – indokolta Brüsszel a részleges enyhítést. Harare elégtelennek nevezte a könnyítést, és a gyarmatosítói reflexek újraélesztésével vádolja az EU-t.
NÉMETH ANDRÁS
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Ez egy kormányhatározatból derül ki, amely pénzt utal ki erre.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
