Eltűnőben

Megszilárdította nyáron elért törékeny stratégiai győzelmét a koszovói kormány, amely július utolsó napjaiban rohamrendőrökkel szállta meg a Szerbiát és Koszovót elválasztó két határállomást (HVG, 2011. augusztus 13.). Az észak-koszovói térségben többségben lévő szerbek elzavarták ugyan az albán rendőröket, ám arra nem volt erejük, hogy megakadályozzák az objektumok Kfor-békefenntartók ellenőrzése alá vonását.

A Kfor hosszú távra rendezkedik be, ami azt is jelenti, hogy a több tízezer helyi szerb elvesztette legfontosabb jövedelemforrását, a Szerbiából részben illegálisan importált áruk koszovói terítésének lehetőségét. Bevételek nélkül pedig a szerb közösség képtelen lesz ellenállni a pristinai központi kormány nyomásának, így igencsak csökkent az esélye, hogy hosszabb távon elérhetik az általuk lakott körzetek visszacsatolását Szerbiához. A HVG értesülései szerint a Mitrovica környéki 40 ezres szerb enklávéban érezhetően nő a lakosság elégedetlensége, ráadásul a válság kezelésére – valamint a visszacsatolási szándékok életben tartására – szükséges pénzt Belgrád sem képes előteremteni.

A szerbek kedvét valamelyest javíthatja, hogy fordulat állt be az 1999-es állítólagos koszovói és albániai szervkereskedelmi akciók kivizsgálásában. Az amerikai John Clint Williamsont bízták meg a feltételezések szerint ötszáz ember életét követelő bűncselekmény-sorozat nyomai után kutató Eulex-csoport vezetésével. A Koszovóban működő EU-képviselet januárban kezdett vizsgálatot, miután az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, a svájci Dick Marty tavaly decemberben közzétett jelentésében azzal vádolta a 2008-ban függetlenné vált volt dél-szerbiai tartomány önállóságáért harcoló egykori gerillákat, hogy 1998-as és 1999-es harcaikat részben kábítószer-csempészetből és elrabolt civilek kioperált szerveinek eladásából finanszírozták.

Az egykori kantonfőügyész jelentése több mint egyéves kutatómunka után készült el; Marty végigjárta az összes olyan koszovói és észak-albániai települést, ahol állítólag végrehajtották az embertelen beavatkozásokat. A Marty-jelentés szerint a koszovói albánok hat fogolytábort működtettek, és az egészséges foglyok veséjét Tirana közelében, Fushe-Kruje településen berendezett illegális klinikán vették ki.

Williamson kinevezése azt jelentheti, hogy az Eulex is talált bizonyítékokat: a legutóbb az ENSZ-ben dolgozó, 50 éves amerikai bíró 1994–2001 között a hágai törvényszék ügyésze volt, és részt vett a volt szerb, majd jugoszláv államfő, Szlobodan Milosevics elleni per lebonyolításában is. A megbízás jelentőségére utal, hogy a koszovói vezetés ismét hangosan elutasítja a vádakat, és úgy véli, az állítólagos szervkereskedelem ügyének ismételt felmelegítése annak megakadályozását szolgálja, hogy újabb államok ismerjék el a rossz hírbe keveredett országot.

Szerbia közvetlenül a harcok 1999-es elülte és Koszovó NATO-ellenőrzés alá helyezése után megvádolta a szabadságharcot vezető Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetését – köztük Hashim Thaqi UCK-parancsnokot, jelenlegi koszovói miniszterelnököt – a szervkereskedelem engedélyezésével. Akkor azonban a nemzetközi közvélemény inkább az albánoknak hitt, akik azt állították, Belgrád lejárató akciókkal próbálja hiteltelenné tenni Koszovó vezetőit. Az első áttörést az jelentette, amikor négy évvel ezelőtt Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi főügyésze emlékirataiban tényként említette a szervkereskedelmet. A hírnevének nem tett jót az ügy, mert sokan a szemére vetették, ha valóban igazak a vádak, miért nem kerültek a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék elé.

A szerbek – akik nem ismerik el Koszovó függetlenségét, és ezért az Eulexet is illegitimnek tartják – külön kutatnak bizonyítékok után. A háborús bűncselekmények kivizsgálásával megbízott szerb államügyész, Bruno Vekarics szóvivője szerint Belgrád Martynál tovább jutott, ám hozzátette, bizonyítékokat egyelőre nem tesznek közzé. Meg nem erősített értesülések szerint Vekaricsék azonosítottak néhány áldozatot, és találtak emberi maradványokat is.

Bár a Marty-jelentésben Thaqi neve is elhangzik, és a dokumentum szerint ő is tudott a bűncselekmények egy részéről, a szervkereskedelmi botrány aligha állítja meg Koszovó nemzetközi integrációját. Nem kizárt, hogy Thaqi vagy néhány szövetségese lemondásra kényszerül, ám Szerbia nem bízhat abban, hogy a bűncselekmények miatt legalább Észak-Koszovót visszaszerezheti.

NÉMETH ANDRÁS