Belépődíj

Már megint kértek valamit Szerbiától. Miután az EU-integráció folytatása érdekében Belgrád 2008-ban elfogta és kiadta a Nemzetközi Törvényszéknek Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt, majd idén májusban a fővezérét, Ratko Mladicsot is Hágába küldte, Brüsszel most egyértelművé tette: Szerbia csak úgy csatlakozhat az EU-hoz, ha legalább de facto elismeri a belőle 2008-ban kivált albán többségű tartomány, Koszovó függetlenségét.

Az EU igyekezett becsomagolni a Szerbiát válaszút elé állító üzenetet, az Európai Bizottság (EB) ugyanis azt javasolta a tagállamoknak, hogy adják meg a hivatalos tagjelölti státust az unióba 2009-be jelentkezett országnak. Bár a bizottsági döntést magyarázó bővítési biztos, Stefan Füle csupán azt hangsúlyozta, az EU azt várja el Belgrádtól, hogy folytassa a Koszovóval kezdett párbeszédet és jó szándékkal teljesítse az elfogadott megállapodásokat, nyílt titok, hogy Angela Merkel német kancellár augusztusban közölte Borisz Tadics szerb elnökkel: az EU nem engedi, hogy a többségében szerbek lakta Mitrovicát és környékét leválasszák Koszovóról. Az üzenetet a kulisszák mögött most az EU-illetékesek is megismételték, és világossá tették, hogy fel kell számolni a Mitrovicában kiépített párhuzamos szerb intézményrendszert is.

Szerbia helyzetét rontja, hogy az USA is osztja az EU álláspontját, Szlavica Gyukics-Dejanovics parlamenti elnökkel október utolsó napjaiban közölték is Washingtonban, hogy befejezett tényként kezelik Koszovó függetlenségét. „Meghallgattam a szomorú igazságot. Az őszinte szó nem mindig kellemes, viszont mindig hasznos, mivel megtudjuk, miként állunk” – értékelte a szocialista párti politikus washingtoni tapasztalatait a Danasz című belgrádi napilapnak nyilatkozva.

Gyukics-Dejanovics azt is elismerte, az EB meghívója nem biztosíték arra, hogy a decemberi EU-csúcson valamennyi tagállam támogatja majd a tagjelölti státus megadását. „Nem lesz tragédia, ha most nem kapunk zöld jelzést. Nem ártanak nekünk az Európához közeledés érdekében megtett lépések, és tovább folytatjuk az utat” – magyarázta a parlamenti elnök. Belgrádi latolgatások szerint az ország 2018-ban csatlakozhat az unióhoz, bár Tadicsék hivatalosan nem mondtak le arról, hogy 2014-ben megszülethet a megállapodás. Az esélyeket befolyásolhatja, hogy Brüsszel mire készül: ha együtt kívánja befogadni a 2006-ig Szerbiával egy államközösségben lévő, de nála EU-érettebbnek tartott Montenegrót, akkor felgyorsulhat a szerb integráció.

Tadicsék tisztában vannak ugyan azzal, hogy nincs esélyük a kétmillió lakosú egykori tartomány megosztására – a Koszovó ügyében nyújtott orosz támogatás meggyengült, miután Moszkva elismerte a Grúziából 2008 nyarán kiszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A 2012 májusában esedékes parlamenti választásra készülő országban ugyanakkor politikai öngyilkosság lenne a szerb kultúra és egyház bölcsőjének számító terület elvesztésének a beismerése.

Közben a 80 ezres lélekszámú koszovói szerbség sem segít Belgrádnak. A helyi szerbek nem hajlandóak lebontani a Mitrovica környéki, koszovói rendőri ellenőrzés alá vont szerb–koszovói határállomások felé vezető utakon épített akadályokat; arra várnak, hogy ezt az 1999-ben Koszovóba vezényelt Kfor békefenntartó erő katonái tegyék meg. A békefenntartókkal kirobbanó esetleges újabb összecsapás ugyanis még inkább megnehezítené Koszovó elvesztésének belgrádi elismerését.

Szerbiában már most is erősödőben vannak a nacionalista pártok. Miközben csökken az EU-tagságot támogatók tábora – egy friss felmérés szerint az igennel szavazók aránya ötven százalék alá esett –, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Pártból (SZRSZ) kiszakadt Szerb Haladó Párt (SZNSZ) a legerősebb politikai tömörülés. A Demokrata Párt (DSZ) vezette kormánykoalícióban egyre többen lennének hajlandóak szövetségre lépni a mérsékelt nacionalistákkal. Legutóbb Milan Krkobacsics, az egyik koalíciós kispárt vezetője tárgyalt az együttműködésről Alekszandar Vucsiccsal, az SZNSZ alelnökével.

Akár szakadást is előidézhet a kormányzó pártok között az SZNSZ-hez fűződő kapcsolat. A demokrata párti Dragan Gyilasz belgrádi polgármester szerint lehetetlen azokkal az emberekkel koalíciót kötni, akik négy évvel ezelőtt még olyan pólókat viseltek, amelyek a Hágában fogva tartott SZRSZ-vezért, Vojiszlav Seseljt ábrázolták. „Ezek a politikusok húsz éven keresztül mindent rosszul csináltak. Arra kérem őket – jelentette ki Gyilasz a Vecsernje Novoszti című belgrádi napilapnak –, mondják meg az embereknek, hogy most hazudnak nekik, vagy a múltjuk volt hazugság.”

NÉMETH ANDRÁS