Másikat akartak

Ha vért és könnyeket nem is, verejtéket azért ígért a választóknak Zoran Milanovic, Horvátország leendő miniszterelnöke. És ráadásul nem is a vasárnapi voksolás után, hanem még a kampány idején. „Nem tarthatjuk fenn a jelenlegi eladósodási ütemet, ötven napunk van, hogy elkerüljük a leminősítést. Ha ez bekövetkezne, akkor csak hétszázalékosnál nagyobb kamatra kapnánk pénzt, ez pedig egyenlő lenne az öngyilkossággal” – mondta a politikus a Nacional zágrábi hetilapnak. A drámai szavak nem alaptalanok: az államadósság elérte a GDP 102 százalékát, miközben a gazdaság három évig tartó visszaesés után az idén legfeljebb a stagnálásig jut, és a munkanélküliség 14 százalékra ugrott. A hagyományos exportpiacok ugyancsak válságban vannak, és az idegenforgalom is csupán annak köszönhette az idei jó eredményeket, hogy a turisták elkerülték a káosz felé tartó Görögországot és a forradalmaikat vívó észak-afrikai államokat.

A modern művészetek új-zágrábi múzeumában tartott győzelmi ünnepet így aztán nem az eufória jellemezte. A Szociáldemokrata Pártból (SDP) és a Horvát Néppárt–Liberális Demokraták (HNS–LD) kettőséből, valamint két kisebb tömörülésből – a Nyugdíjasok Pártjából és az Isztriai Demokratikus Gyűlésből – álló balközép Kukuriku-koalíció (a nem szokványos név onnan ered, hogy a pártvezetők a Rijekához közeli Kastav város Kukuriku éttermében állapodtak meg az együttműködésről) élén álló, 45 éves Milanovic nem mulasztotta el megismételni: nehéz idők elé néz a függetlenség 1991-es elnyerése óta legsúlyosabb válságát élő 4,5 milliós ország. A nagy ünneplés annak ellenére maradt el, hogy a 151 fős törvényhozásban 80 helyet szerzett baloldaliak történelmi diadalt arattak: sohasem volt még ennyi képviselőjük, és az sem fordult elő, hogy egyszerre legyen hatalmon baloldali kormány és államfő.

Ivo Josipovic jelenlegi elnök elődje, Stjepan Mesic vasárnap a HVG-nek elmondta: a horvátoknak elegük volt ugyan az utóbbi nyolc évből, ám mégsem a hatalomból kikerülő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ellen, hanem az SDP-re szavaztak. „A HDZ sohasem volt igazán demokratikus párt, és leváltásával fordulópontjához jutott a horvát demokrácia. Az új kormánynak megvannak az emberei ahhoz, hogy kivezesse az országot a válságból” – hangsúlyozta a politikus. Az utcai győzelmi ünnep is elmaradt, Zágrábot inkább a karácsonyi ünnepekre való készülődés és a politikai letargia jellemzi. A járókelők nem várnak látványos változásokat, és meglepőnek tartják, hogy a korrupciós botrányokba keveredett HDZ csaknem félszáz helyhez jutott.

A győztesek örömét elrontotta, hogy Jadranka Kosor leköszönő miniszterelnök elismerte vereségét, de nem volt hajlandó gratulálni Milanovicéknak. Helyette azt hangsúlyozta, hogy a 47 mandátumot szerzett HDZ-nek ezúttal nem voltak egyenlő esélyei, mert az SDP-hez húzó médiumok eleve vesztesnek minősítették, az ellenzéki nyomás alatt lévő hatóságok pedig hajtóvadászatot indítottak ellene. Hozzátette, hogy az előrejelzésekkel ellentétben a Horvátországot az EU-ba bevezető HDZ nem szenvedett megalázó vereséget. A párt azért a városokban leszerepelt: a 22 legnagyobb település közül csak egyben, a jobboldali nacionalista tömörülés fellegvárának számító Gospicban diadalmaskodott. A külföldön élő horvátok számára is nyitott választásokon a diaszpórának járó mindhárom helyet a HDZ kapta.

Bár Milanovicék azt mondták, hogy a közeljövőben nem vezetnek be újabb adókat, aligha lehet csupán a kiadások visszafogásával 45 milliárd kunával (1 kuna = 40 forint) javítani a költségvetési egyenlegen. Valószínűnek tűnik az áfaemelés, és adókedvezményeket kapnak ugyan az új állások létrehozói, ám könnyebb lesz elbocsátani a feleslegessé váló munkaerőt. Lefaragják majd a szociális kiadásokat is, így vélhetően elkerülhetetlen lesz az 1991–1995 közötti délszláv polgárháborúban részt vett katonák juttatásainak megnyirbálása. Bár az új kormány egyelőre nem kíván az IMF-hez fordulni, az SDP-politikusok nem zárják ki, hogy Zágráb végül kénytelen lesz külföldi segítséget kérni.

A koalíciónak arra is vigyáznia kell, hogy „megőrizze ártatlanságát”, és ne keveredjen korrupciós botrányokba, mert a megvesztegetések elleni harcra építette kampányát. Amíg nem égetik meg magukat a benne részt vevők, folyamatosan nyomás alatt tarthatják az ellenzékbe szorult HDZ-t, amelynek többszörös korrupcióval vádolt volt elnöke, Ivo Sanader egykori kormányfő bíróság előtt áll. Várhatóan folytatódni fog az a vizsgálat is, amelynek célja, hogy kiderüljön, megkenték-e a Mol vezetői Sanadert, hogy Zágráb átengedje az INA horvát olajipari óriásban 47 százalékos tulajdonnal rendelkező magyar vállalatnak a cégirányítási jogokat. Az SDP-politikusok többször is hangsúlyozták: nem ellenzik az INA privatizációját – a Mol még a korábbi szociáldemokrata kormányzat idején jelent meg Horvátországban –, ám azt szeretnék, ha a 44 százalékban horvát állami kézben lévő cégben a tulajdonosi arányokhoz igazodna a menedzsmentjog.

Az INA igazgatótanácsa még a választás előtti napokban jóváhagyta 2015-ig szóló beruházási programját, amely szerint a következő négy évben 20 milliárd kunát fordít fejlesztésre, aminek a kétharmadát horvátországi programokra szánják. Az INA-ügyet jól ismerők szerint a Molnak szinte mindegy, melyik párt van hatalmon, és úgy vélik, a kampány végeztével az olajipari céggel kapcsolatos hírek fontossága csökkeni fog. Zágrábnak az lesz az érdeke, hogy az INA minél jobban működjön, és minél több osztalékot lehessen belőle kivenni.

A várható nehézségek elmélyíthetik a már most is látszó törésvonalakat. A legkomolyabb viszályforrás a miniszterelnök-helyettesi posztra esélyes Radomir Cacic HNS-elnök személye lehet. Cacic nem a kompromisszumok embere, és zágrábi vélemények szerint gyorsan megromolhat a kormányfő és helyettesének viszonya. A helyzetet bonyolítja, hogy Cacic tavaly az M7-es autópályán két ember halálával járó közúti balesetet okozott, és ha a szeptemberben kezdődött magyarországi perben elítélik, vissza kell vonulnia a politikából.

Bár Milanovicék egyelőre nem számítanak komolyabb ellenállásra, jól jöhet nekik, hogy a HDZ-kormány megkezdte a felkészülést az esetleges tüntetésekre. Kosorék ugyanis 2,4 millió kunát fordítottak a tömegoszlatásban használható lőszerek, pajzsok, sisakok, mellvértek és könnygázgránátok kilövésére alkalmas puskák beszerzésére.

NÉMETH ANDRÁS / ZÁGRÁB