Gyilkos évek

- 1937: A spanyol polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok csapatai elfoglalják Baszkföldet, eltörlik a részleges autonómiát, betiltják a baszk nyelvet, bebörtönzik az értelmiség javát.

- 1959: Bilbaói egyetemisták megalapítják a Baszkföld és Szabadság (Euskadi ta Askatasuna – ETA) szervezetet, hogy létrehozzák a független baszk hazát. Szakítanak az opportunistának tartott baszk nemzeti pártokkal, és magukat a Nemzeti Felszabadítás Baszk Forradalmi Mozgalmaként határozzák meg.

- 1960: A madridi kormány szerint az ETA első halálos áldozata egy San Sebastian-i bombatámadásban meghalt 22 hónapos gyerek. Az ETA egy nyolc évvel későbbi merényletet ismer el elsőnek, amiben életét vesztette Melitón Manzanas San Sebastian-i rendőrfőnök.

- 1973: Az ETA Madridban megöli a Franco utódjaként emlegetett Luis Carrero Blanco kormányfőt, válaszul több baszk hazafi kivégzésére.

- 1975: Meghal Franco, két év múlva megtartják az első demokratikus parlamenti választást Spanyolországban.

- 1978: Megalakul az ETA politikai szárnya, a Herri Batasuna, a katonai szárny pedig, a demokrácia kiépülése ellenére, folytatja gyilkos merényleteit.

- 1980: Az ETA legvéresebb éve, 118 halottal. A legtöbb civil, 21 ember 1987-ben esik merénylet áldozatául a barcelonai Hipercor szupermarketben, ami után a szervezet bocsánatot kér a „tévedésért”.

- 1995: Merényletkísérlet José María Aznar néppárti vezér, későbbi kormányfő ellen.

- 1997: Az ETA elrabolja, majd kivégzi Miguel Ángel Blanco 29 éves baszk néppárti képviselőt, aminek nyomán országszerte milliók tüntetnek a szervezet ellen.

- 1998: Az ETA – az áprilisi észak-írországi békekötést követően – szeptemberben meghirdeti első tűzszünetét, amelyet novemberben felmond. Egy évvel később titkos tárgyalásokat kezd a szocialista kormánnyal Svájcban.

- 2000: I. János Károly király először ítéli el az ETA-t, amelyet 2001-ben az EU, 2003-ban az USA terrorista csoportnak nyilvánít.

- 2002: Betiltják az ETA pártjaként emlegetett Batasunát, két évvel később José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormányfő felszólítja a szervezetet a fegyveres harc beszüntetésére, miután elfogják egyik vezérét.

- 2006: Az ETA márciusban állandó tűzszünetet hirdet, majd miután decemberben egy bomba két embert megöl a madridi repülőtéren, a kormány véget vet a békefolyamatnak. A baszk fegyveresek – akik állítólag csak robbantani akartak, ölni nem – két hónappal később vállalják a merényletet, ismét több százezres tüntetések kezdődnek.

- 2007: A spanyol rendőrség egyik legsikeresebb akciója keretében felszámolja az ETA egyik katonai csoportját, több vezetőt letartóztat, fegyvereket, pénzt foglal le. A következő években a francia és a spanyol rendőrség egyre több ETA-tagot és vezért fog el, búvóhelyeket számol fel.

- 2009: A szervezet utolsó halálos merényletében két rendőr hal meg Mallorca szigetén.

- 2010: A Batasuna bejelenti, hogy elutasítja az erőszakot, békés politikát kíván folytatni. Újabb ETA-vezért fognak el, a szervezet szeptemberben közli, nem hajt végre több fegyveres akciót.

- 2011: Az ETA januárban végleges tűzszünetet hirdet, a kormány felszólítja, hogy fegyverezze le és oszlassa fel magát, amire nem hajlandó. Szeptemberben az ETA-rabok is a tűzszünet mellé állnak, októberben feloszlik az ETA politikai szárnyaként emlegetett Ekin, és San Sebastianban magas rangú külföldi politikusok sürgetik az erőszak végét. Pár nappal később az ETA bejelenti fegyveres harcának lezárását.