A Garzón elleni eljárást két szélsőjobboldali szervezet kezdeményezte, amelyek tagjai azt állították, hogy az 1977-ben kelt amnesztiarendelet értelmében a polgárháború (1936-39) és a Franco-diktatúra (1939-75) idején történt bűncselekmények jogi szempontból nem firtathatók.

Az ENSZ emberi jogi hivatala nemrégiben úgy foglalt állást, hogy Spanyolországnak felül kell vizsgálnia a Franco-éra emberiesség ellen elkövetett bűncselekményeit, és meg kell semmisítenie az elkövetők amnesztiáját, mert az ilyen esetekre nem érvényes elévülés.

Az emberi jogok megsértéseit világszerte vizsgáló 56 éves Garzón akkor vált ismertté, amikor kezdeményezésére 1998-ban Londonban őrizetbe vették Augusto Pinochet korábbi chilei diktátort. Garzón elmondta, hogy a mostani ügyben az áldozatok családjai kérésére járt el, és a nemzetközi jog is az ő oldalukon van, csakúgy, mint annak idején a Pinochet elleni eljárásban.

A vizsgálóbírót nemrég a madridi legfelsőbb bíróság 11 évre eltiltotta hivatása gyakorlásától, mert jogtalanul lehallgattatta egy korrupciós botrányban érintett gyanúsítottak és ügyvédeik bizalmas beszélgetéseit. A nagyszabású korrupciós ügyben, amelynek Garzón bukkant a nyomára, a tavaly december óta kormányon lévő konzervatív spanyol Néppárt számos politikusa érintett. Garzón bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, amely gyakorlatilag véget vethet karrierjének.