szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elnökként a "katonai opcióval" kombinálná a diplomáciát annak érdekében, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását - írta a The Washington Postban kedden közölt állásfoglalásában Mitt Romney republikánus elnökjelölt-aspiráns.

Romney megfogadta, hogy Ronald Reaganhez hasonlóan a "békét, erővel" irányvonalat követné. Ugyanúgy, mint hidegháborút megnyerő amerikai elnök, a volt massachusettsi kormányzó is átfogó tervet terjesztene elő, amelyben "újjáépítené Amerika hatalmát" és olyan fegyverzettel szerelné fel a hadsereget, amely lehetővé tenné számára a konfliktusok megnyerését. A republikánus párti politikus kilátásba helyezte, hogy elnöksége alatt a hadiflotta évi 9 helyett 15 hadihajóval bővülne és hogy Reaganhez hasonlóan folytatná a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítését is. 

Romney Iránnal kapcsolatban leszögezte: minden szükséges lépést megtenne annak érdekében, hogy sakkban tartsa "az ajatollahok gonosz rendszerét" és addig fokozná a szankciók nyomását, amíg Teherán fel nem adná nukleáris fegyverprogramját, más országokkal együttműködve, de ha kell egyoldalúan. "Amikor majd megértik, hogy az út végén nem nukleáris fegyverek, hanem romok várják őket, akkor lesz csak igazi esély a békés rendezésre" - fogalmazott Romney, aki - mintegy párhuzamot vonva önmaga és Barack Obama elnök között - emlékeztetett rá, hogy 1979-ben, a 444 napig tartó teheráni túszválság után az irániak csak akkor engedték el az általuk fogva tartott amerikai diplomatákat, amikor Ronald Reagan letette az esküt. 

Mitt Romney
AP / Gerald Herbert

A publicisztika szerint azért, mert neki jobban elhitték, hogy az incidens nem maradhat megtorlás nélkül, mint a gyenge kezű Jimmy Carter republikánus elnöknek. "Világossá fogom tenni, hogy Amerika elkötelezettsége Izrael biztonsága és túlélése mellett abszolút. Elkötelezettségünket azzal fogom demonstrálni a világnak, hogy első külföldi látogatásom úti célja Jeruzsálem lesz" - hangoztatta a politikus. 

Romney a republikánus előválasztási küzdelem eddigi legmeghatározóbb napján, a "szuperkedden" tette közzé állásfoglalását, amikor egyszerre 10 államban szavaznak a párt leendő elnökjelöltjének személyéről. Egyúttal egy nappal később vázolta Irán-politikáját, hogy a hétfői fehér házi tárgyalásokon kiderült: nem közeledett egymáshoz Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu álláspontja azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene reagálni Irán atomprogramjára. Obama annak fontosságát hangoztatta, hogy időt kell adni a szankciókkal alátámasztott diplomáciának, Netanjahu pedig alapvetően mindvégig azt hangoztatta, hogy Izraelnek joga van és képesnek kell lennie megvédenie önmagát. 

Romney kilátásba helyezte, hogy egyidejűleg felújítja a rendszeres amerikai haditengerészeti jelenlétet a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Perzsa-öbölben és megnöveli az Izraelnek nyújtott katonai támogatást, az Egyesült Államok többi szövetségessel való koordináció javítása mellett. "A remény nem külpolitika. Az egyetlen dolog, amit a gonosztevők és a zsarnokok tisztelnek az az, ha határozottak vagyunk, amit erő és az annak alkalmazására való készség támaszt alá" - jelentette ki Romney a Washingtonban tanácskozó legnagyobb amerikai Izrael-barát lobbicsoport, az AIPAC számára elküldött üzenetében. "A kormányzat naív tárgyalási szándéka természetesen megadta az ajatollahoknak azt, amit a legjobban akartak. Ez időt adott a számukra" - hangsúlyozta Romney, aki szerint Irán három "felbecsülhetetlen" évet nyert azáltal, hogy az Obama-kormány késlekedett a szankciók bevezetésével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!