Alexej Navalnij félig ukrán, félig orosz származású, Ukrajnában született 1976-ban. Később Moszkvától nem messze nőtt föl, 1998-ban végezte el a jogot a Népek Barátsága Egyetemen, de a Yale-en is folytatott tanulmányokat. 2000-ben csatlakozott a demokrata párthoz, a Yablokóhoz, ahol nagyon hamar magas posztra juttatta magát. Két évvel később már a párt moszkvai szárnyának vezetője lett.

Navalnij megelégelte az orosz politikát és társadalmat behálózó korrupciót, melynek segítségével a milliárdos oligarchák még tovább gazdagodhatnak, és egy a Wikileaks-hez hasonlító oldalt indított Rospil néven. Az oldal létrehozásának napján tizenöt olyan állami beszerzést sorolt fel, ahol szabálytalanul jártak el különböző pénzekkel vagy bármilyen egyéb gyanús körülmény merült fel. A beruházások összértéke több mint 155 millió rubelt tett ki. Az állami megrendeléseknél eleve az a szokás, hogy a megrendelők 10 százalékkal magasabb összegről kérnek számlát és a többletet pedig visszajuttatják hozzájuk. Navalnij egyik fő célja, hogy az állami pénzek lenyúlásából származó milliárdokat kaszáló korrupt alakokat leleplezze és kiiktassa a közéletből.

A Rospil.info-nak ma legalább 30 millió olvasója van, akik maguk is jelezhetik, ha valamilyen ügyben korrupció gyanúja merül fel és adott esetben akár konkrét információkkal is rendelkeznek. A politika viszont nem csap le az oldalra és Navalnijra, ugyanis nem érné meg neki ingyenreklámot csinálni a bloggernek, amúgy meg nem találnak rajta fogást. Navalnij egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy Oroszországban ma él egy olyan generáció, amely nem kapott semmit a szovjet időkben, de Putyintól sem, így érthető az elégedetlenségük, mert ők egy szabadabb országban szeretnének élni. Az ezen az úton való elinduláshoz az internet kiváló lehetőséget biztosít. A mostani orosz politikai ellenzék viszont csak arra vár, hogy mikor kerülhet végre a tv képernyőjére, mert azt hiszik, ezen keresztül lehet megszólítani az embereket. A gond csak az, hogy a hatalom monopolhelyzetet tart fenn a médiában is.

AP / Rustem Adagamov

Alekszej Navalnij tisztában van vele, hogy nem fognak azonnali változást elérni és azt is tudja, hogy egyelőre csak a nagyvárosokban ismert. Egy időben a Kommerszant című lap szavazásán a megkérdezettek 43 százaléka szerette volna Moszkva főpolgármesterének a bloggert, de ő semmilyen politikai tisztséget nem vállalna. Egy párt alapításához pedig óriási pénzekre lenne szükség, egyelőre tehát az is elég, ha az embereket elgondolkoztatják a leírt tények. A világ száz legbefolyásosabb embere közé a Time magazin választotta be többek között olyan emberi jogi aktivisták mellé, mint például a burmai Ang Szán Szú Csí.

A korrupció-ellenes aktivista nincsen egyedül a rendszer elleni akciókban. A jelenleg parlamenten kívüli Baloldali Front vezetője Szergej Udalcov is szemben áll a hatalommal. Ő és hívei például egy szociáldemokrata Oroszországban szeretnének élni. De van még nála is befolyásosabb politikus. A Szabad Oroszországért kiáltvány aláíróival gyakorlatilag az egész ellenzéket maga mögé állította Borisz Nyemcov, a jelcin-i éra egykori miniszterelnök-helyettese. Az alírók között találjuk a híres Garri Kaszparov sakkmestert is. Navalnij erejét most újabb harcra is tartalékolnia kell, ugyanis a kormányzó Egységes Oroszország párt szigorítana a médiatörvényen azzal, hogy a külföldről pénzzel is támogatott médiumok működésére nagyobb fokú ellenőrzést gyakorolhasson az állam. Az indoklás szerint ezek az oldalak gyakran a külföldi országok érdekei szerint tálalják a híreket. Alekszej Navalnij blogját angolul is olvashatják.