A Csatáry-üggyel, a Nemzeti Alaptantervvel, valamint a Romániára és Magyarországra gyakorolt brüsszeli "nyomással" foglalkoztak csütörtökön külföldi lapok.
A párizsi Le Figaro Magyarország elhatározta, hogy letartóztat egy náci bűnöst címmel számolt be Csatáry László előállításáról. A konzervatív lap megemlítette: "tíz hónappal a Simon Wiesenthal Központ feljelentése után, a magyar igazságszolgáltatás akcióba lépett". A cikkszerző, Arielle Thedrel ugyanakkor idézte Serge Klarsfeld egykori nácivadászt, a franciaországi deportáltak leszármazottainak egyesületi elnökét, aki szerint a letartóztatás "a nemzetközi közvéleménynek tett kompromisszum".
A lap úgy vélte, hogy "a magyar igazságszolgáltatást kettősség jellemzi", példaként említette, hogy a háborús bűnök elkövetésével vádolt Képíró Sándort tavaly bizonyítékok híján felmentették. Ennek kapcsán megemlítette, hogy "Orbán Viktor miniszterelnök nacionalizmusa és a szélsőjobboldal iránt tanúsított elnéző attitűdje a Horthy-korszak szimbólumainak restaurálásához vezetett", a Nemzeti Alaptantervben antiszemita írók szerepelnek, köztük Nyirő József, akiről nemrég megemlékeztek egy ünnepségen, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett, s ezért Elie Wiesel Nobel-békedíjas író lemondott magyar állami kitüntetéséről. "Nem is beszélve a közelmúltban elszaporodott romaellenes és antiszemita incidensekről. Mintha Orbán Viktor Magyarországa amnéziában szenvedne" - zárta írását a Le Figaro.
Az antiszemitizmus használatáról Magyarországon címmel közölt írást csütörtökön Vári István Stéphane Párizsban élő szociológustól a Libération című baloldali francia napilap véleményrovata. A szerző azt írta, hogy hat zsidó szervezet felülvizsgálati kérelme ellenére a kormány nem változtatott a Nemzeti Alaptanterven, amelyben négy olyan író szerepel, aki a két világháború között antiszemitizmusáról volt ismert, valamint részletesen ismertette a Nyirő József újratemetése kapcsán kirobbant közéleti vitát és diplomáciai konfliktust. Vári véleménye szerint a "lappangó antiszemitizmushoz idegengyűlölő és revizionista folklór társul" a Nagy-Magyarország mítoszával, amely olyan tragédiáként állítja be az ország sorsát, amelynek egyetlen oka a trianoni szerződés.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap az Európai Bizottság által kifogásolt magyarországi és romániai kormányzati intézkedések bizottsági kezeléséről közölt elemzést. A szerző, Nikolas Busse A brüsszeli nyomásgyakorlás eszközei című írásában kifejtette: az Európai Unió az utóbbi időszakban kétszer is szembetalálta magát azzal a problémával, hogy valamely tagállam "a demokráciával és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tűnő politikai manővert hajt végre". Az egyik eset az "átfogó magyarországi államreform" volt, a másik pedig a román államfő leváltására tett kísérlet. Mindkét ügy megmutatta az EU egy alapvető problémáját, azt, hogy a tagjelöltektől ugyan eredményesen lehet kikövetelni az uniós normák betartását, a tagoknál viszont "nem könnyű" elérni az igazodást a közös normarendszerhez.
Az EU-nak két fő eszköze van a tagállamokkal szembeni fellépésre, az egyik a kötelezettségszegési eljárás, a másik az EU működéséről szóló szerződés 7. paragrafusa szerinti eljárás, amely a szavazati jog megvonását célozza. Ez utóbbi egyik esetben sem tűnt "komoly opciónak", a kötelezettségszegési eljárásról pedig bebizonyosodott, hogy nem vezet gyors eredményre, ha az adott ország "kemény marad". A magyar esetben "Orbán ellenállt az EB-nek ahol csak tudott, és az Európai Bíróságtól sem riadt vissza" - fejtette ki Busse.
Az Európai Unió "magjából" érkező összes komor hír ellenére sok ország az EU perifériáján még siralmasabb helyzetben van, és több szakértő szerint instabilitásuk tovább gyengítheti az uniót - írta a The New York Times. A vezető liberális amerikai lap felidézi a közelmúlt román kormányzati intézkedéseit, az EU súlyos bírálatát, majd megállapítja, hogy nem sokkal jobb a helyzet a szomszédos Magyarországon sem, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Fidesz támogatásával úgy döntött, hogy inkább új alkotmányt vezet be, semmint lábbal tapossa a meglévőt - véli az amerikai újság.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
Kövesse élőben a Pride eseményeit.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
A francia joghurttal jobb lesz vigyázni.
Mi az, amiben már most a legjobbak között van?
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van. HVG-portré.
