Stirlitz örök

„A NATO-ban van némi bizalmatlanság az egykor szovjet befolyás alatt állt országokból érkezett tisztségviselők iránt. A kelet- és közép-európai államok gyakorlata viszont jobb, mint a Nyugaté: míg nálunk általában feltűnés nélkül intézik el a lebuktatott orosz kémek ügyét, Keleten keményebben kezelik az ilyen eseteket, és börtönbe kerülnek a bűnösök” – mondta a HVG-nek Edward Lucas, a Megtévesztés – kémek és hazugságok, azaz Oroszország miként veri át a Nyugatot című, napokban megjelent könyv brit szerzője.

Az író, aki éveken át volt a The Economist brit hetilap moszkvai irodájának vezetője, hozzátette: Oroszország a hidegháború vége után több mint két évtizeddel változatlan hévvel igyekszik kifürkészni a Nyugat katonai, politikai és gazdasági titkait. „Ez nem véletlen, mert az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB, illetve utódszervezete, az FSZB az új rendszerben is megőrizte befolyását, maga Vlagyimir Putyin egykori és leendő államfő is ebből a körből érkezett” – magyarázta Lucas.

Legutóbb Kanadában, majd Észtországban tartóztattak le állítólagos orosz kémeket. A januárban őrizetbe vett Jeffrey Delisle a kanadai haditengerészet halifaxi támaszpontján dolgozott, és mint a kikötő forgalmát megfigyelő felderítőegység tagja a vádak szerint átadta a térségben megfordult NATO-hajókkal kapcsolatos információkat. Delisle korábban a kanadai védelmi minisztérium ottawai hírszerző központjában is szolgált. A kanadai lapok szerint elképzelhető, hogy már abban az időben is Moszkvának dolgozott.

Észtországban február végén fogták el a helyi titkosrendőrség, a KaPo tisztjét, Aleksei Dressent és feleségét, Viktoriát. Tallinn szerint az észt főváros repülőterén megállított, Moszkvába készülő pár már évek óta kémkedett, és a férfit azért minősítették vissza osztályvezetőből tanácsadóvá, mert hosszabb ideje gyanakodtak rá. Az egykori szovjet tagköztársaságban nem ő az első, akit nagy hírverés közepette kapcsoltak le: 2008-ban akadt horogra Herman Simm, a védelmi minisztérium egykori magas rangú beosztottja, aki 1995–2006 között többezernyi titkos iratot adott át Oroszországnak. A NATO történetében e legsúlyosabbnak mondott kémügy főszereplőjét 12 éves börtönbüntetésre ítélték, majd fél évvel később – észak-atlanti források szerint nem hivatalos visszavágásként – kiutasították a brüsszeli orosz NATO-képviselet két diplomatáját.

Az orosz titkosszolgálatok legfőbb célpontjának az USA-t és Nagy-Britanniát tartják. A brit kémelhárítás, az MI5 szerint a londoni orosz külképviseleten 30-50 diplomatának álcázott felderítő dolgozik. Legutóbb, tavaly decemberben az állítólag a brit politikai életben beszervezhető ügynökök felkutatásával megbízott Mihail Repin beosztott diplomatának kellett távoznia, miután feltűnővé vált a tevékenysége.

Alapvetően különbözik a nyugati és az orosz kémszervezetek működési elve: míg Lucas szerint a nyugatiak leginkább egy-egy feladatra igyekeznek megfelelő embereket beszervezni, az oroszok a bármikor aktivizálható „alvó ügynökökben” bíznak. Ilyenekből az utóbbi években többet is elfogtak. Az amerikai hatóságok 2010 júniusában vettek őrizetbe tíz kémet, köztük az azóta hazájában médiaszemélyiséggé avanzsált Anna Chapmant, azaz Anna Kuscsenkót. Németországban pedig tavaly októberben tartóztatták le az Anschlag házaspárt. A politikai és katonai természetű információkra utazó Heidrun és Andreas még a berlini fal leomlása előtt, 1988-ban szegődött Moszkva szolgálatába.

Részben az utóbbi időben megszaporodott lebukásoknak tulajdonítható, hogy belharc tört ki az orosz szolgálatok között: a külföldi felderítésért felelős SZRV attól tart, a kudarcok miatt elveszti viszonylagos függetlenségét, és az FSZB közvetlen irányítása alá kerül. A katonai felderítés, a GRU moszkvai értékelések szerint nem volt elég eredményes, és a 2008-as grúz–orosz háború idején már több száz embert vontak el az ügynökségtől, és azóta a GRU-t fokozatosan a vezérkar alá rendelik.

Míg a nyugatiak Moszkvát vádolják azzal, hogy változatlan lendülettel vadászik a titkokra, Dmitrij Medvegyev távozófélben lévő orosz államfő szerint Oroszország kerül egyre inkább a külföldi kémszervezetek célkeresztjébe. A politikus azt követően nyilatkozott erről, hogy 13 éves börtönbüntetést kapott egy orosz mérnök, Vlagyimir Nyeszterec, aki állítólag informálta az amerikaiakat az orosz rakétaprogram részleteiről. Chapmanék is egy beépített ügynök miatt buktak le: az őket a hírek szerint eláruló, közben az USA-ba szökött Alekszandr Potyejev FSZB-ezredest távollétében 25 évre ítélték.

NÉMETH ANDRÁS