Szaporodnak Európában a hagyományos pártokkal elégedetlen szavazók voksait begyűjtő kalózpártok, a magyar változat a napokban tartja alakuló gyűlését.
„Miért nem mondják, hogy nincs kedvük fizetni, ha egy pékségbe térnek be? Miért pont mi, az írók és a zeneszerzők vagyunk a Kalózpárt célpontjai?” – sorolja a költői kérdéseket Hans Magnus Enzensberger, az 1968-as németországi diáklázadások egykori résztvevője, majd a Zöldpárt támogatója. A 82 éves író csak egyike azoknak, akik az utóbbi napokban éles kritikával illették a 2006 szeptemberében alakult Német Kalózpártot (PP). A közvélemény-kutatások szerint már 10–13 százalékos támogatottsággal büszkélkedő és az ország harmadik legerősebb pártjává vált tömörülést azzal is vádolják, hogy miközben forradalmi jelszavakat ismételget, leginkább olyan kispolgári szervezetnek tekinthető, amelynek tagjai csak azt nézik, mit kaphatnak meg ingyen.
Manapság ugyan a PP a legnépszerűbb kalózpárt – ha nem esik vissza a támogatottsága, akkor a jövőre esedékes németországi parlamenti választáson megbonthatja a politikai egyensúlyt is –, de pusztán lemásolta a 2006 januárjában megalapított svédországi tömörülést. A Rickard Falkvinge által létrehozott Svéd Kalózpárt célja eleinte csak az volt, hogy harcoljon a szerzői jogdíjas alkotásokat illegálisan elérhetővé tevő internetes portálok fennmaradásáért, illetve a fájlmegosztókat használók érdekeiért. Amikor 2009-ben Svédországban pénz- és börtönbüntetésre ítélték a Pirate Bay torrentoldal üzemeltetőit, a párt támogatottsága látványosan megugrott, és a voksok 7,1 százalékát kapta az európai parlamenti (EP) választásokon. A program később bővült ugyan – a nem kereskedelmi célokat szolgáló letöltésekre vonatkozó szerzői jogdíj eltörlését, a szabadalmi oltalom rendszerének felszámolását, az internet ingyenessé tételét, valamint a személyiségi jogok maradéktalan tiszteletben tartását, a térfigyelő kamerák eltüntetését is szorgalmazzák –, a párt népszerűsége mára egy százalék körülire esett vissza. A támogatottság csökkenésének egyik oka, hogy Falkvinge tavaly visszavonult a pártvezetői posztról, és utódja, Anna Troberg az elődjénél kevésbé karizmatikus politikus.
A döntéshozatali rend nem túl hatékony a svéd vagy a német kalózoknál: mivel elvetik a hagyományos pártfelépítési rendszert, a határozatokat a bázisdemokrácia elveinek tiszteletben tartásával, azaz valamennyi érdeklődő tag bevonásával hozzák meg. Bizalmatlansággal tekintenek az irányítói szerepre törő aktivistákra, és ha azok nyilatkozataikban eltérnek a többségi véleménytől, akkor az internetes szlengben shitstormként ismert akcióval – durva hangnemben kritizáló e-mailek és sms-ek ezreivel – támadnak a vélt bűnösre. Ezért kevesen vállalják a nyilvános szereplést, a berlini és a Saar-vidéki tartományi parlamentbe bejutott PP több tagja például lemondta részvételét a televíziós műsorokban. A bázisdemokrácia másik arca, hogy a kalózok úgy szervezik meg választási kampányaikat, mintha azok szabadon szerkeszthető Wikipédia-szócikkek lennének: mindenkinek joga van hozzátenni a maga véleményét, illetve javaslatát.
Az új politikai mozgalmakat jellemző gyermekbetegségek ellenére, s elsősorban a német siker hatására sorra alakulnak az európai kalózpártok, amelyek általában a baloldaltól vesznek el szavazatokat. Már létezik a Kalóz Internacionálé is, és április közepén 28 ország – többek között Csehország, Olaszország, Ukrajna, Szlovákia – kétszáz képviselője Prágában vitatta meg az együttműködés lehetőségeit. Az elfogadott nyilatkozat szerint szorosabbra fűzik az együttműködést, és szorgalmazzák, hogy a 2014-es EP-választásokon a kalózpártok programjukba belefoglalják a főbb közös célkitűzéseket.
A kalózpártokhoz elsősorban azok az interneten és a Facebook közösségében felnövő fiatalok csatlakoznak, akik a digitális világ könnyebben áttekinthető szabályait szeretnék átültetni a valós világba. „Látjuk a képviseleti demokrácia válságát, és valami mást szeretnénk kitalálni” – mondta a prágai találkozón Amelia Andersdotter, a Svéd Kalózpárt 24 éves EP-képviselője, aki a külsejével is mutatni akarja, hogy különbözik a hagyományos politikusoktól: kosztüm helyett farmert és pólót visel, és közvetlen kapcsolatot tart választóival.
Nem tudni egyelőre, hogy hosszabb távon is életképesek maradnak-e a lábukat Kanadában és az USA-ban is megvető kalózpártok, ám sok olyan ügyet napirendre erőltettek, amelyek korábban nem kerültek be a legfontosabbak közé. Németországban például a zöldek is hirtelen fontosnak találták a szerzői jogvédelem vitás kérdéseinek újratárgyalását, míg Svédországban a szociáldemokraták jöttek rá, milyen égető kérdés az internethasználat további demokratizálása, az árak csökkentése.
NÉMETH ANDRÁS
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
