Déli pártkavalkád

Egyre durvul a vasárnapi szerbiai parlamenti és elnökválasztás kampányának hangneme. A vezető kormánypárt, a Demokrata Párt (DSZ) a legesélyesebb államfőjelölt, Tomiszlav Nikolics lejáratására törekszik. Miután a tévécsatornák leadták azt a reklámot, amelyben a DSZ összegyűjtötte a Szerb Haladó Párt (SZNSZ) vezetőjének egymásnak ellentmondó nyilatkozatait – a most EU-párti és a Nemzetközi Törvényszékkel együttműködő Nikolics korábban az orosz–belorusz államszövetséghez akart csatlakozni, és azt is közölte, nem szabad több szerbet engedni Hágába –, már az utcákon is ezerszámra osztogatják a reklám szórólapra átalakított változatát. Nikolics végzettsége és diplomája is napirendre került, mert azon az újvidéki egyetemen, ahol a hivatalos életrajza szerint végzett, minderről nem tudnak. A kormánypárti politikusok már emlékeztették is az SZNSZ-vezért, hogy néhány európai országban több vezető, köztük államfő is lemondott hasonló csalás miatt.

A Hágában ülő Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Pártból (SZRSZ) kivált SZNSZ azonnal visszavágott, és olyan reklámot készített, amelyben a kormánypárti politikusok, köztük Borisz Tadics államfő pezsgőznek, s a narrátor csak annyit mond: „Ők jól élnek. És Önök?” A DSZ annak ellenére támadja Nikolicsot, hogy koalíciós partnere, a Szerbiai Szocialista Párt (SZPSZ) múltja sem szeplőtlen. Elnöke, Ivica Dacsics Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfő rezsimjében pártszóvivő is volt, és a Nyugat ellen harcoló „vezérhez” való közelsége miatt sokan Bébi Milosevicsként emlegették.

Tadicsék még azt is megpróbálták volna elintézni, hogy Seselj átmenetileg hazatérhessen Hágából. A szélsőséges nacionalizmusa mellett kitartó, súlyos beteg „csetnikvajda” megjelenése érezhetően megerősítette volna a jelenleg néhány százalékon álló radikálisokat, akik ezzel gyengítették volna a kormánypárt fő ellenfelének számító SZNSZ-t. A háborús bűnök elkövetésével vádolt Seselj hazalátogatása azonban végül – részben Hága ellenállása miatt – elmaradt, így könnyen előfordulhat, hogy a radikálisok ezúttal nem kerülnek be a 250 fős parlamentbe.

A szokásosnál is több személyeskedés hátterében részben az áll, hogy a legnépszerűbb pártok programja nem sokban különbözik egymástól, így leginkább az érzelmekre ható kampányelemekkel lehet meggyőzni a választókat. A szerbiai polgárok egy része pedig a jelek szerint még vevő a szólamokra: Belgrád belvárosában a múlt csütörtökön több tízezren hallgatták meg a korábban már számtalan választáson elbukott Nikolicsot, amint sokadszor ismétli meg, hogy egyedül ő képviseli a változást akaró szerbeket. A választók annak ellenére aktívak, hogy a gazdaság stagnál, a reáljövedelmek pedig csökkennek. A belgrádi utcai kávézók délelőttől késő estig tömve vannak ugyan, de sokaknak már a mindennapi bevásárlás is csak nagy nehézségek árán sikerül. Ezért a boltok többsége háromhavi részletre is elad élelmiszert.

A hétköznapi szegénység nem csak a 25 százaléknyi munkanélkült érte el, nehezen élnek meg a nyugdíjasok és a mezőgazdasági termelők is. Igaz, az utóbbiak a kampány utolsó napjaira időzített vajdasági útelzárásokkal meghátrálásra kényszerítették a hivatalban lévő kormányt: elérték, hogy Belgrád későbbre halassza azt a jövedelemcsökkentő döntést, amely szerint a jövőben nem a termőterület nagysága, hanem a learatott termény mennyisége alapján kapnak állami támogatást a termelők.

„Lehetetlen megjósolni, ki lesz a végső győztes, egy-két százalék különbség is alapvetően átrajzolhatja az erőviszonyokat. Valószínűnek tűnik, hogy az elnökválasztás május 20-ai második fordulójába bejutó Tadics és Nikolics közül végül a most is hivatalban lévő politikus fut be, mert egyre inkább világossá válik, hogy Nikolics alkalmatlan az államfői tisztség betöltésére” – mondta a HVG-nek Jovo Bakics belgrádi szociológus. Szerinte az igazi helyezkedés a parlamenti választások eredményeinek nyilvánosságra hozatala után várható, és az sem kizárt, hogy az SZNSZ, amely a külvilág felé igyekszik európai pártnak tűnni, koalícióra lép a parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos támogatottság határán táncoló két kis párttal, a Liberális Demokrata Párttal (LDP) és az Egyesült Szerbiai Régiókkal (URSZ). „Erre persze csak akkor van esély, ha mindkét párt bekerül a parlamentbe, és az SZNSZ legalább 7-8 százalékponttal jobban szerepel, mint a második helyre várt DSZ” – magyarázta Bakics. Ha a különbség kisebb lesz, akkor a hatalmon lévő, jobb- és balközép pártokból álló, Tadicsot támogató, a gazdasági válság eredménytelen kezelése miatt népszerűségéből sokat vesztett koalíció kormányozhat tovább.

A kormányalakítás szempontjából döntő fontosságú lesz, hogy a belgrádi politikusok mennyire hallgatnak a külföldre. Az USA, és kisebb mértékben az EU ugyanis azt szeretné, ha a két első helyezett nagykoalíciót alakítana, amely gyorsan de facto elismerné a Szerbiából 2008-ban hivatalosan is kiszakadt, albán többségű tartomány, Koszovó függetlenségét. Ez ugyanis a szerb EU-tagság hivatalosan ki nem mondott feltétele, s ha ezt a lépést a választók közel kétharmadának támogatását élvező pártok tennék meg, akkor azt könnyebb lenne elfogadtatni a lakossággal is. Az is valószínű ugyanakkor, hogy a nagykoalíció hosszabb távon nem lenne életképes, így a DSZ és az SZNSZ taktikai összefogása rövid időn belül új, előrehozott választásokhoz vezetne.

NÉMETH ANDRÁS / BELGRÁD, SZABADKA