Eluralkodni látszik az egyiptomi–izraeli béke szempontjából kulcsfontosságú Sínai-félszigeten a háborús állapot. A hét elején is folyt az egyiptomi hadsereg hadjárata az iszlamista szélsőségesek ellen, akik a jelek szerint korántsem rettentek meg a területen az 1973-as arab–izraeli háború óta legnagyobb katonai felvonulástól. Militánsok megöltek egy törzsi vezetőt, és végeztek a fiával is, akik épp egy helyi erőszakellenes konferenciáról mentek hazafelé. De a milicisták is megbeszélést tartottak egy titkos helyen arról, hogyan torolhatnák meg több tucat társuk halálát, akik az egyiptomi hadsereg akcióiban vesztették életüket. A válasz kemény lesz – szólt a fenyegetés.
A harcokat a múlt hét eleji milicistatámadás indította el, amely a legsúlyosabb volt, mióta Izrael és Egyiptom 1979-ben alkut kötött a zsidó állam által 1967-ben elfoglalt terület visszaadásáról. A palesztin Hamász ellenőrzése alatt álló Gázai övezetből a Sínai-félszigetre vezető csempészalagutakon érkezett szélsőségesek 16 egyiptomi határőrt öltek meg. Az egyik csoportjuk az izraeli határ felé vette az irányt, de ott izraeli katonák végeztek velük.
A Sínai-félszigeten Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tavaly februári bukása óta egyre nő a feszültség, lázadoznak a sorsukkal elégedetlen beduinok, akiknek egy része fegyvert ragadt. A biztonság megrendülését pedig igyekeznek kihasználni a gázai palesztin szélsőségesek. A helyzet kemény fellépésre kényszerítette Mohamed Murszi új egyiptomi államfőt, aki mandátuma elején aligha mutatkozhat puhánynak. Ugyanakkor szándéka ellenére szorosabb együttműködésre kényszerül Izraellel is, amely a helyzet láttán beleegyezett, hogy Kairó a békeszerződés által megengedettnél komolyabb katonai erőket küldjön a Sínai-félszigetre.
