Van miből

Az adósságválság az eurózóna gondja – mondogathatják Stockholmban, ahol a jobbközép kormány arra készül, hogy a jövő évi költségvetésben gazdaságélénkítő intézkedések sorát szerepeltesse, miközben az EU más részein egymást követik a megszorítások. A kabinet jövőre 23 milliárd koronát (1 svéd korona = 33 forint) szán a lassulóban lévő gazdaság felpörgetésére. A pénz kétharmada a társasági adó 26,3-ról 22 százalékra mérséklése révén a cégeknél maradó összeg, négymilliárdot a kutatás-fejlesztés állami támogatására fordítanak, majd 2016-ig további 7,5 milliárdot. Főleg az orvosi kutatásokat szorgalmazzák, a cél a svédek élettartamának meghosszabbítása és a legsúlyosabb betegségek leküzdése.

A korábban éppen elrettentő adókulcsai okán emlegetett Svédország a cégek számára – nyugat-európai mércével – valóságos adóparadicsommá válik, hiszen a 22 százalékos tarifa már kevesebb a 23,5 százalékos EU-átlagnál. A jobbközép liberális Mérsékelt Párt vezetőjeként 2006 óta kormányzó Fredrik Reinfeldt kabinetje korábban a személyi jövedelemadó kulcsait is lefaragta, enyhítette az alacsonyabb keresetűek terheit, de csökkentette a vagyonadót is, és megkezdte a nyugdíjasok visszaterelését a munkába (HVG, 2012. március 17.). Most a kisvállalkozói szféra van soron, a kormány 200 ezer koronáig terjedő adókedvezményt kínál azoknak, akik új beruházást kezdenek. A programra 800 millió koronát tesznek félre, de csak akkor indítják el, ha az ötletre Brüsszel is áldását adja.

A kabinet szerint az intézkedések legalább fél százalékponttal járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, ami így jövőre 2,7 százalék lehet. Az élénkítésre szükség is van, hiszen a tavalyi 3,7 százalék után az idén legfeljebb 1,6 százalékos bővülés várható, és az egészségesnek tartott, 3-4 százalékos ütemet a legjobb esetben is csak 2014-re sikerül elérni. A növekedés lassulásának fő oka, hogy az európai pénzügyi válság miatt visszaesett az export, főként Spanyolország és Olaszország importál jóval kevesebb svéd árut. A költségvetési expanzió a hiányt a duplájára emeli, de a deficit a GDP 0,3 helyett így is csak 0,6 százaléka lesz, ami az EU-n belül irigylésre méltó. Nem áll meg az államadósság GDP-hez mért arányának mérséklődése sem, a mutató tavaly 38,4 százalék volt, idén 37,7, jövőre pedig 36,9 százalék lesz.

Bár Reinfeldtnek nemcsak a svéd export fellendítése a célja, hanem a foglalkoztatás további növelése is, az ellenzék azt veti a négypárti kormánykoalíció szemére, hogy a költségvetés összeállításakor leginkább arra gondolt, hogy megnyerje a 2014-es választást. „Anders Borg pénzügyminiszter nem a gazdasági, hanem a választási ciklusokból indul ki” – mondta a parlamenti vitában az ellenzéki zöldek képviselője, Per Bolund. Az ugyancsak ellenzékben lévő szociáldemokraták gazdaságpolitikai szóvivője, Magdalena Andersson szerint pedig túl optimisták a növekedésre, illetve munkahelyteremtésre vonatkozó kormányzati becslések. „Borg párhuzamos univerzumban él, a valóság helyett a reményekről szól a költségvetés” – kötött bele a tervezetbe.

A szakszervezeti vezetők „elfogadhatatlannak és erkölcstelennek” nevezték a büdzsét, mert az szerintük nem ad elég pénzt a munkanélküliek és a betegek támogatására. Az üzleti élet képviselői viszont üdvözölték a Financial Times brit pénzügyi napilap által Európa legjobb pénzügyminiszterének megválasztott Borg költségvetési tervezetét. „Több reformra van szükség az ipar versenyképességének növeléséhez, s a kormány most tett néhány lépést a helyes irányba” – vélekedett Urban Backström, a svéd vállalkozói szövetség elnöke.

Az eddigi reformok eredményeként a svédek ismét egyre többet dolgoznak. A Reinfeldt-kormány hivatalba lépése óta egy órával nőtt az alkalmazottak által tényleges munkával töltött idő, tavaly elérte a heti 26,2 órát, ami két évtizedes csúcs. A munkanélküliség azonban a vártnál lassabban csökken: a kormány szerint a jelenleg 7,6 százalékos mutató 2015-re 5,5 százalékra esik, ám független szakértők nem ilyen optimisták, szerintük az állástalanok aránya legfeljebb fél százalékponttal mérséklődik a következő három évben.

A jóléti állam mintájának tartott Svédország esetében még mindig szokatlannak tűnik a szabadpiaci elvek beépítése a gazdaságpolitikába, ám vannak, akik szerint Reinfeldt csak visszavitte az országot arra az útra, ahonnan letért. Svédország gazdasági sikereinek semmi közük nincs a jóléti államhoz, inkább arra adnak nagyszerű példát, hogyan működhet jól a piacgazdaság – vallja a Svédországban élő, iráni kurd származású Nirma Sanandaji közgazdász. A brit Institute of Economic Affairs nevű kutatóintézet által közzétett tanulmányában hangsúlyozta: Svédország már az előtt egyenlőségen alapuló és kevés társadalmi problémával küszködő ország volt, hogy a szociáldemokraták az 1960-as és 1970-es években kiterjesztették a jóléti állam szolgáltatásait. „1975-ben Svédország a negyedik helyen állt a világban az egy főre jutó GDP tekintetében, a két évtizedig tartó adóemelés és kiadásnövelés után viszont a 14. helyre esett vissza. A jóléti állam évtizedeiben a növekedés lassúbb volt, mint korábban. Ha megmaradt volna a korábbi trend, Svédország az USA-nál is gazdagabb lenne” – áll a tanulmányban, amely szerint a gondoskodó állam el is kényelmesítette a svédeket. Egy nemzetközi felmérés szerint 1980-ban még a svédek 82 százaléka vélte úgy, hogy nem szabad elfogadni olyan juttatást, amit nem érdemelnek meg, az arány az ezredforduló utánra 55 százalékra csökkent.

NÉMETH ANDRÁS