Jelen volt több korábbi miniszterelnök, köztük Mario Monti, Silvio Berlusconi, Emilio Colombo és Arnaldo Forlani, valamint valamennyi politikai pártból számos parlamenti képviselő. Részt vett a szertartáson Andreotti volt pártjának, a Kereszténydemokrata Pártnak (DC) több korábbi politikusa, továbbá az egykori miniszterelnök néhány volt közeli munkatársa.

Andreottit az otthonában, a Róma központjában, a Vatikánnal szomszédos Corso Vittorio Emanuelén lévő, irodának is használt lakásban ravatalozták fel, oda azonban a család az értesülések szerint csak a volt DC politikusait és Andreotti közeli munkatársait engedte be. A gyászszertartás a lakáshoz közeli, San Giovanni dei Fiorentini nevű  templomban volt, és azon már  mások is részt vehettek. Már a bejáratnál emberek százai tisztelegtek a volt kormányfő emléke előtt. 

Andreotti 1972 és 1992 között hétszer volt miniszterelnök, 21 kormányban volt miniszter és hat kormányban miniszterelnökségi államtitkár. A fontosnak számító minisztériumok közül csak az igazságügyit nem vezette, de nyolcszor volt védelmi, ötször külügyminiszter, nyolc alkalommal valamelyik gazdasági tárca tartozott hozzá. Hosszabb ideig csak egy alkalommal volt a kormányon kívül, 1979 augusztusától 1983 augusztusáig.

1992. április 24-én távozott végleg a kormányból, és ez egyben a kereszténydemokraták egyeduralmának végét jelentette. A törvényhozásnak örökös szenátorként a tagja maradt, de az aktív politizálástól visszavonult, és egy katolikus szellemiségű politikai havilap főszerkesztője lett.

A politikus ellen még a múlt században kezdődtek perek, amelyekben azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek elején szoros kapcsolatokat ápolt a maffiával. Akarata szerint állami megemlékezés nélkül, családja temeti el.