Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Szerbia az egyetlen ország a volt jugoszláv tagköztársaságok közül, amely képes egyedül ellátni légvédelmét - írta a lap. A cikk szerint Montenegrónak, Macedóniának, valamint Bosznia-Hercegovinának egyáltalán nincsenek harci gépei, Szlovéniát az olasz légierő védi, Horvátország légiflottája pedig teljes felújításra szorul. A Vecernje Novosti szerint az országok többsége a NATO-tól kap vagy remél segítséget.
A nyugat-balkáni régió légvédelmének kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy bejelentették, a közeljövőben horvát gépek védhetik Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Macedónia egét. A terv már ebben a kezdeti fázisban is heves reakciókat váltott ki több országban is, elsősorban azért, mert a balkáni országok légiflottáinak szinte mindegyike rossz állapotban van, így a biztonság sem garantált.
Szerbia az év elején jelentette be, hogy MiG-29M2 típusú vadászbombázókat vásárol Oroszországtól, amelyek tovább erősítik a szerb légiflottát. Emellett a G-4 Super Galeb jugoszláviai gyártású kiképző repülőgépek modernizálását, és a MiG-21-es harci repülőgépek felújítását is tervezik. Horvátország két légi bázisán összesen tíz szovjet MiG-21-es van a Vecernje Novosti cikke szerint, amelyeket a horvát hadsereg a '90-es években vásárolt használtan Lengyelországtól és Ukrajnától. A gépek felújítását a horvát vezetés az év elején jelentette be.
Montenegró légterét 2006 óta nem védik, az ország akkor szakadt el Szerbiától. A Vecernje Novosti információi szerint nem is tervezik harci repülőgépek vásárlását. A korábban Montenegróban állomásozó légiflottából mára csak öt Gazella típusú helikopter maradt, a podgoricai kormány az utóbbi években öt G-4 Super Galeb gépet adott el egy horvát magánvállalatnak, és hat ugyanilyen gépet engedett át Szerbiának. A montenegrói kormány évek óta tervezi, hogy a légvédelmet a NATO-val való együttműködésben rendezi majd, többek között ezért is akar csatlakozni a katonai szövetséghez.
Macedónia és Bosznia-Hercegovina is a katonai szövetségben látja légvédelmének megoldását. Bosznia egyáltalán nem rendelkezik harci gépekkel, Macedónia pedig a légiereje alapját képező négy elavult Szuhoj-gépét a közelmúltban vonta ki a hadrendből.
Bojan Dimitrijevic szerb repülési szakember szerint a regionális együttműködés a kis országok esetében nem egyedülálló, ahogyan az sem, hogy egyes államok egét a NATO gépei védik. Példaként a Baltikum országait hozta fel. Dimitrijevic elmondta, hogy Szlovénia és Albánia külső segítséggel oldotta meg légtere védelmét, Szlovéniát olasz harci gépek védik, Albániát pedig görög és olasz gépek.
Légvédelmi szempontból a térség legerősebb állama jelenleg Magyarország, a Vecernje Novosti információi szerint a magyar légierőnek 14 korszerű, NATO-kompatibilis Gripenje van. Bulgária a szovjet MiG-29-esekre építette légierejét, jelenleg 15 ilyen harci gépe van. Emellett 14 darab Szuhoj-25-ös erősíti a bolgár légiflottát. Hivatalosan a legtöbb repülőgéppel Románia rendelkezik, a lap információi szerint 30 gépből álló MiG-21-es flottájukat már többször felújították.
