szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A volt jugoszláv tagköztársaságok többségének nincs légvédelme, csupán Szerbia és Horvátország rendelkezik légierővel - közölte vasárnapi számában a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.

Szerbia az egyetlen ország a volt jugoszláv tagköztársaságok közül, amely képes egyedül ellátni légvédelmét - írta a lap. A cikk szerint Montenegrónak, Macedóniának, valamint Bosznia-Hercegovinának egyáltalán nincsenek harci gépei, Szlovéniát az olasz légierő védi, Horvátország légiflottája pedig teljes felújításra szorul. A Vecernje Novosti szerint az országok többsége a NATO-tól kap vagy remél segítséget.

A nyugat-balkáni régió légvédelmének kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy bejelentették, a közeljövőben horvát gépek védhetik Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Macedónia egét. A terv már ebben a kezdeti fázisban is heves reakciókat váltott ki több országban is, elsősorban azért, mert a balkáni országok légiflottáinak szinte mindegyike rossz állapotban van, így a biztonság sem garantált.

Szerbia az év elején jelentette be, hogy MiG-29M2 típusú vadászbombázókat vásárol Oroszországtól, amelyek tovább erősítik a szerb légiflottát. Emellett a G-4 Super Galeb jugoszláviai gyártású kiképző repülőgépek modernizálását, és a MiG-21-es harci repülőgépek felújítását is tervezik. Horvátország két légi bázisán összesen tíz szovjet MiG-21-es van a Vecernje Novosti cikke szerint, amelyeket a horvát hadsereg a '90-es években vásárolt használtan Lengyelországtól és Ukrajnától. A gépek felújítását a horvát vezetés az év elején jelentette be.

Montenegró légterét 2006 óta nem védik, az ország akkor szakadt el Szerbiától. A Vecernje Novosti információi szerint nem is tervezik harci repülőgépek vásárlását. A korábban Montenegróban állomásozó légiflottából mára csak öt Gazella típusú helikopter maradt, a podgoricai kormány az utóbbi években öt G-4 Super Galeb gépet adott el egy horvát magánvállalatnak, és hat ugyanilyen gépet engedett át Szerbiának. A montenegrói kormány évek óta tervezi, hogy a légvédelmet a NATO-val való együttműködésben rendezi majd, többek között ezért is akar csatlakozni a katonai szövetséghez.

Macedónia és Bosznia-Hercegovina is a katonai szövetségben látja légvédelmének megoldását. Bosznia egyáltalán nem rendelkezik harci gépekkel, Macedónia pedig a légiereje alapját képező négy elavult Szuhoj-gépét a közelmúltban vonta ki a hadrendből.

Bojan Dimitrijevic szerb repülési szakember szerint a regionális együttműködés a kis országok esetében nem egyedülálló, ahogyan az sem, hogy egyes államok egét a NATO gépei védik. Példaként a Baltikum országait hozta fel. Dimitrijevic elmondta, hogy Szlovénia és Albánia külső segítséggel oldotta meg légtere védelmét, Szlovéniát olasz harci gépek védik, Albániát pedig görög és olasz gépek.

Légvédelmi szempontból a térség legerősebb állama jelenleg Magyarország, a Vecernje Novosti információi szerint a magyar légierőnek 14 korszerű, NATO-kompatibilis Gripenje van. Bulgária a szovjet MiG-29-esekre építette légierejét, jelenleg 15 ilyen harci gépe van. Emellett 14 darab Szuhoj-25-ös erősíti a bolgár légiflottát. Hivatalosan a legtöbb repülőgéppel Románia rendelkezik, a lap információi szerint 30 gépből álló MiG-21-es flottájukat már többször felújították.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!