A katonai vezetők szerint az az iráni közeledés célja, hogy közben az ajatollahok elkészítethessék az atombombát, és mivel Jeruzsálem szerint Amerikában belefáradtak a háborúskodásba, a washingtoni kormány várhatóan beleegyezik a teheráni lépésekbe.

A Maariv szerint a béke szelleme, az amerikai és az iráni elnök telefonbeszélgetése ironikus módon éppenséggel növeli annak esélyét, hogy Izrael közepes időtávon belül megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket, mert az izraeli védelmi rendszer szemszögéből a legutóbbi történések egy előre megjósolt forgatókönyv részei, amit az „iráni csalás” címmel jelölnek.

Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter eleve szkeptikus természetű, de nem csak neki vannak kétségei: a hadseregben úgy vélik, hogy az ajatollahok csak azért "nevezték ki" elnökké Haszan Róhánit, hogy a külvilág feloldja az Irán elleni gazdasági szankciókat. Jeruzsálemben nem hiszik, hogy az iszlám köztársaság lemondana az atomfegyverkezés tervéről.

Izrael több éve figyelmeztet rá, Iránnak az a célja, hogy „az atomfegyver-birtoklás küszöbére jutott országgá” váljék. Csak látszólag hagyna fel az atombomba létrehozásával, bármikor tovább folytathatja azt egy alkalmas időpontban vagy akár titokban folyamatosan is építkezhet. Jelenleg éppen ez történik, mert a feltételek adottak: már megteremtették a szükséges infrastruktúrát, és karnyújtásnyira vannak az első bombától.

A külpolitikai helyzet Irán számára kedvező, mert Amerika belefáradt a háborúkba, és ezért kész belemenni ebbe a végső soron a bombához vezető taktikai lépésbe. Barack Obama amerikai elnök nem fog katonai kalandba kezdeni Iránban, de eddig Amerika nem feltétlenül ellenezte, hogy Izrael maga hajtson végre támadást. Most viszont bonyolódott a helyzet, mert a világ nehezen fogadná el ezt az új diplomáciai lehetőségek végigpróbálása nélkül.

A lap szerint Izrael a jövőben két lehetőség közül választhat: vagy megtámadja Iránt, vagy beletörődik, hogy az atomhatalommá válik.