Négy darab - egyenként 250 méter hosszú - székely zászlót is kifeszítenek majd a felvonulók vasárnap, a székelyek tiltakozó nagy menetelésén - jelentette be egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetét is vezető politikus egy csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta, emellett háromezer kisméretű székely zászlót, és kétszáz - magyar, román és angol nyelvű - transzparenst osztanak ki a felvonulóknak.
Tamás Sándor közlése szerint az óriászászlókat a felvonulás két végpontján, Kökösön és Bereckben, illetve a rétyi keresztútnál, és Kézdivásárhelyen feszítik ki, és indítják el a menettel. A politikus szerint az utóbbi napokban jó irányba változott a hatóságoknak a tiltakozó megmozduláshoz való viszonyulása. Valamennyi hatóság engedélyezte a felvonulást. "Ismereteink szerint gőzerővel dolgoznak azon, hogy provokációktól mentes, békességes megmozdulás legyen" - jelentette ki Tamás Sándor.
A sajtótájékoztatón részt vevő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere úgy vélte, jót tett a székely öntudatnak a kormányt képviselő prefektusok folyamatos akadékoskodása. "Néhány évvel ezelőtt azt éreztük, hogy elkényelmesedett a székelység. Most a prefektusok felrázták egy kicsit a hangulatot" - jelentette ki Antal Árpád. A politikus azt is megemlítette, hogy kedden azért kapott írásos figyelmeztetést Dumitru Marinescu prefektustól, mert bizonyos eseményeken nem viselte a román nemzeti színű vállpántot.
"Tényleg azt hiszik, hogy fenyegetéssel, erőszakkal lehet elérni, hogy tiszteljük, szeressük ezt az országot?" - tette fel a kérdést a polgármester, aki azt is megjegyezte, várja, hogy ezek után megbüntessék vagy leváltsák, ha például március 15-én nem teszi fel a román nemzeti színű szalagot.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
