Kenyér után cirkusz

Veszélybe került a Vlagyimir Putyin orosz államfő és a 140 milliós ország polgárai közötti nem hivatalos és soha le nem írt alku, miszerint a Kreml szavatolja a szinte állandó életszínvonal-emelkedést, cserébe az átlagemberek nem igazán foglalkoznak a politikával. Oroszország elindult a recesszió felé, és szemben a 2009-es évvel, amikor a 8 százalékos GDP-visszaesés elsősorban a gazdasági világválság miatt következett be, most főként a pénzügyi és munkaerő-piaci források szűkössége okozza a bajokat.

„Még nem vagyunk recesszióban, ám ha őszig nem következik be javulás, mínuszba fordulhat a növekedés” – állította a minap Andrej Belouszov gazdaságfejlesztési miniszter, miután tárcája 3,6 százalékról a még mindig optimistának tűnő 2,4-re rontotta az idei GDP-növekedési előrejelzést. A lendület 15 hónapja lassul, és a lefékeződés elsősorban annak tulajdonítható, hogy miközben stagnál az export háromnegyedét adó árucikkek – a szénhidrogének és az ipari alapanyagok – világpiaci ára, az extenzív bővülés lehetőségei beszűkültek. A munkanélküliség 5 százalékra csökkent, és helyi közgazdászok szerint új embereket már aligha lehet tömegesen bevonni a termelésbe. Közben hónapok óta visszaesőben van a vállalati hitelezés, a kormány leállította a 2010-ben meghirdetett privatizációs programok jó részét, sőt az állami kézben lévő Rosznyefty révén Moszkva birtokba vette a korábban brit–orosz magántulajdonban lévő TNK–BP olajipari vállalatot.

A gazdaság modernizálása lassan halad, Dmitrij Medvegyev kormányfőtől is csak annyira futotta a múlt héten, hogy mindenféle részlet ismertetése nélkül sokadszor megismételte a régi igazságot: Oroszországnak csökkentenie kell függését az alapanyagexporttól. Az amerikai Szilícium-völgy helyi megfelelőjének szánt Moszkva környéki, szkolkovói fejlesztési központ sem váltotta be egyelőre a hozzá fűzött reményeket. A központi költségvetés visszafogja a „tudósváros” finanszírozását, ezért kétséges, hogy 2016-ban megkezdheti a működését. Szkolkovo esélyeit az is rontja, hogy a Medvegyev által még államfőként, 2009-ben bejelentett központ a fogyatkozó állami pénzekből működne, a kockázati alapokba szerveződő magántőke pedig egyelőre messze elkerüli.

Szkolkovo az utóbbi időben leginkább csak amiatt hangos, hogy az orosz hatóságok házkutatást tartottak az építést koordináló alapítvány moszkvai központjában, mivel úgy vélik, néhány alkalmazott 15 millió rubelnyi, azaz százmillió forintnyi közpénzt sikkasztott el. Míg a rendőrök tagadják, hogy a nyomozás mögött politikai megfontolások állnának, Vlagyiszlav Szurkov miniszterelnök-helyettes szerint egyesek alá akarják ásni a Medvegyev által támogatott óriásberuházást. Szurkovval ért egyet Ivan Nyinyenko, a Transparency International oroszországi irodavezető-helyettese is. „Oroszországban nem a megvesztegetés, hanem néhány korrupt ember ellen folytatnak hadjáratot. Azok kerülnek a célkeresztbe, akik a különféle politikai klánok közötti harcok áldozataivá válnak” – közölte újságírókkal a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet képviselője.

Bár Szurkov nem mondta, kit sejt a Szkolkovo és közvetve Medvegyev ellen indított támadás mögött, egyre több jel utal arra, hogy romlóban van Putyin és az eddig hűséges szövetségeseként számon tartott kormányfő viszonya. Erre utal például, hogy a múlt héten a LifeNews nevű orosz hírportál közzétett egy állítólag titokban készült videót, amelyen az államfő leteremtette a társaságában lévő minisztereket, és egyebek mellett közölte: „Nagyon rosszul végezzük a munkánkat, s minden csak felületesen készül el. Vagy én nem vagyok elég hatékony, vagy maguk dolgoznak rosszul, és akkor menniük kell. Én inkább a második lehetőséget tartom valószínűnek.”

Bár Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a kirohanás nem a minisztereknek, hanem az ugyancsak jelen lévő kormányzóknak szólt, a LifeNews kitart álláspontja mellett, és a szerkesztőség közölte, ha kell, közzéteszik a teljes felvételt, amiről egyértelművé válik, hogy nekik van igazuk. Medvegyev is magára vette a kritikát, és a kormány munkáját értékelve másnap egységes fellépést és a kabinet munkájának tiszteletét kérte parlamentben mondott beszédében.

Az is a Putyin–Medvegyev-viszony megromlására utal, hogy a kormánypárt, az Egyesült Oroszország alsóházi frakcióvezetője, Vlagyimir Vasziljev is a kabinet átalakítását sürgette. „Bízunk abban, hogy a kormány néhány tagja megérti, rosszul végezte a munkáját, és lemond” – mondta a politikus, aki aligha szólalt volna fel, ha nem érzi a háta mögött a Kreml támogatását. Vasziljevet hirtelen már az is zavarta, hogy Medvegyev kormánya – követve az évtizedes hagyományokat – anélkül nyújt be új törvénytervezeteket a parlamentben, hogy előbb kikérné a törvényhozók véleményét. Moszkvai elemzők szerint a kormányfő – aki állítólag zokon vette, hogy Putyin tavaly visszavette tőle a 2008-ban átadott államfői tisztséget – egyre kevésbé népszerű a választók és a politikai elit tagjai körében, és akadnak, akik annyira gyenge figurának tartják, hogy szembeszállnak vele a színfalak mögött.

Az orosz fővárosban nem zárják ki Medvegyev lemondását vagy a kormány jelentős átalakítását sem, és lehetséges utódjelöltként mások mellett Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester neve merült fel. Putyinnak – ha valóban változtatni akar, hogy megmutassa, nem ő, hanem a kormány tagjai felelősek a kudarcokért – gyorsan kell cselekednie, hiszen a lakosság többsége még pozitívan értékeli ugyan a tevékenységét, ám egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 55 százaléka azt szeretné, ha a 2018-as elnökválasztást már nem ő nyerné meg.

NÉMETH ANDRÁS