Háromszor veri

Ha valahol, akkor Finnországban szigorú költségvetési politikát folytattak a válság kirobbanása óta. Az utóbbi öt évben Helsinki több körben hajtott végre megszorításokat, tavaly például 5,2 milliárd euróval, az idén pedig 600 millióval csökkentette a költségvetési kiadásokat. A makrogazdasági adatok egy része jól is alakul, a költségvetési hiány az idén a GDP 1,5 százaléka, az államadósság pedig alig haladja meg az 50 százalékot.

A gazdaság mégis fulladozik. Finnország – miután 2012 utolsó és 2013 első negyedévében is csökkent a GDP – újra recesszióba került, s a jegybank, amely tavaly még 0,5 százalékos növekedést jósolt idénre, most már 0,8 százalékos zsugorodással számol. Közben az export 4, a belső fogyasztás pedig 0,5 százalékkal esett, a munkanélküliség 8,8 százalékra emelkedett, s a vállalkozók nem várnak gyors javulást. Ahogy a központi bank sem, amely szerint az 5,4 millió lakosú ország legfeljebb jövőre számíthat mérsékelt, 0,7 százalékos növekedésre, ám az érezhető fejlődés csak 2015-ben indulhat be.

„A gazdaság egyszerre két nehézséggel találta szembe magát: az ipar átalakításával és az európai válság okozta keresletcsökkenéssel” – magyarázta Erkki Liikanen jegybankelnök. A helyzetet nehezíti, hogy az előrejelzések szerint a jelenlegi 53 százalékról 2015-re 62 százalékra ugrik a GDP-arányos államadósság. Az egyensúly romlása mögött elsősorban a társadalom elöregedésével kapcsolatos kiadások állnak, így hosszabb távon további finanszírozási nehézségekre kell számítani. „A prognózis legnagyobb kockázata, ha a piacok nem hiszik el, hogy Finnország képes lesz tartósan kezelni az adósságszintet, mert akkor jelentősen megugranak az önkormányzatok és a kormány által felvett hitelek költségei” – tette hozzá Liikanen. Finnország jelenleg egyike a négy tripla A besorolású euróövezeti államnak.

„Az teszi igazán súlyossá a helyzetüket, hogy 2009 óta sokkal jobban teljesítenek a versenytársak. Németország, Svédország és Hollandia a termékek és szolgáltatások exportjában – velünk ellentétben – már visszatért a 2008-as válság előtti szintre, míg néhány más ország, egyebek mellett Lengyelország, Csehország és Észtország jelentősen túl is szárnyalta korábbi eredményeit” – írta az idei kilátásokkal foglalkozó elemzésében a finn technológiai cégeket tömörítő ipari szövetség. A finn vállalatok többsége tavaly kisebb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban, s az idén sem várható áttörés, mivel a megrendelésekből is kevesebb van.

A finn ipar korábban meghatározó szereplőjének számító Nokia sem tért még magához. Bár az egykor a világpiacot is vezető telefongyártó cég a tavalyi év utolsó három hónapját – hat egymást követő veszteséges negyedévet követően – nyereséggel zárta, az eladásai tovább csökkentek: az egy évvel korábbi 20 millió után tavaly 16 millió okostelefont értékesített. El is terjedt a hír, hogy a Nokiával évek óta együttműködő Microsoft fel kívánja vásárolni partnerét: a finneknek segítene a tőkeerős tulajdonos, míg a Microsoft a készülékekkel erősítené mobil-operációsrendszerének pozícióit.

A visszaesés nem csak az elektronikai szektort érinti, a hagyományos iparágak – például a papír-, a fa- és a fémipar – is leszálló pályára került. Finnország az 1990-es években egyszer már átélt a mostaninál jóval súlyosabb válságot, a bankrendszer akkor gyakorlatilag összeomlott, a munkanélküliség pedig 20 százalékra emelkedett. Az ország a restrikciókkal mászott ki a gödörből, ahogy ők mondják: kiéhezték magukat a válságból.

A gazdaság megtorpanása és a megszorító intézkedések hatására csökkenőben van a Jyrki Katainen vezette hatpárti kormánykoalíció támogatottsága, s az ellenzéki Centrum 2011 májusa óta először vezeti a népszerűségi listát. A harmadik recesszió hatására egyébként Katainenék is változtattak politikájukon. Hogy élénkítsék a gazdaságot, 24,5 százalékról 20-ra mérsékelték a vállalati nyereségadót, s ezzel Finnország versenyelőnybe került az észak-európai térségben, ahol a legutóbbi csökkentések után Svédországban és Dániában 22 százalékon áll ez a kulcs. Az alkohol- és dohányipari termékek jövedéki adójának emelésével párhuzamosan elfogadott adócsökkentést a finn ipar képviselői is sürgették.

NÉMETH ANDRÁS