Útlevélpénz

Belpolitikai vihart, majd az egész európai kontinensre kiterjedő vitát szült Joseph Muscat máltai miniszterelnök ötlete. A posztját tavaly március óta betöltő munkáspárti politikus ugyanis csak brüsszeli nyomásra adta fel azt a tervét, hogy átmenet és várakozás nélkül állampolgárságot kaphassanak azok az EU-n kívüli személyek, akik jelentős befektetéssel szállnak be a szigetország gazdaságába. Muscat végül az eredeti 650 ezer euróról 1,15 millióra emelte az ilyen útlevél árát, s egyéves máltai tartózkodáshoz kötötte az állampolgárság megadását – igaz, annak nem kell minden egyes napját a szigeten tölteni. George Vella máltai külügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a múlt héten elismerte, hogy külképviseleteiken keresztül – elsősorban Dubaiban, Isztambulban, Moszkvában, Párizsban és Rómában – már 277 érdeklődés futott be. Így azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az évi 1800 fős kvótánál is többen szerezhetnek majd máltai útlevelet.

Pontosan rögzítették, mit kell tenni az okmányért cserébe: 650 ezer eurót befizetni egy újonnan létrehozott gazdaságfejlesztési alapba, 150 ezerért államkötvényt vásárolni, legalább 350 ezerért pedig ingatlant venni, amit legalább öt évig meg kell tartani. A kérelmező házastársa után 25 ezret kell befektetni, ugyanennyit minden kiskorú, és dupláját a nagykorú gyerek esetében. A lebonyolítást, 4 százalékos jutalékért, egy Jersey szigetén bejegyzett, „állampolgársági ügyekre” szakosodott brit cég végzi, amely a jelentkezőktől is több tízezer eurós ügyintézési díjat szed. Sajtóértesülések szerint líbiai, orosz és szaúd-arábiai állampolgárok mellett a 450 ezres Máltán az alacsony adókulcsokat is vonzónak tartó olaszok, egy volt Forma–1-es autóversenyző és egy kínai milliárdos is az érdeklődők között van.

A letelepedési program azért kelthette fel az ötletet éles hangú, ám nem kötelező érvényű határozatban elutasító Európai Parlament (EP) figyelmét, mert a máltai útlevéllel akadálytalanul lehet utazni az EU-ban. Európában ráadásul egyre többen vélik úgy, hogy a földrész országai figyelmen kívül hagyják saját értékeiket: miközben százezerszámra utasítják el a szegény és háború sújtotta országokból érkezőket, megnyitják a kapukat a pénzes érdeklődők előtt. Az is nyomásgyakorlásra készteti Brüsszelt, hogy nem csak Málta ad egyre könnyebben uniós állampolgárságot, vagy legalábbis ugyancsak szabad utazásra jogosító állandó tartózkodási engedélyt. Cipruson például az EU-n kívüli nagyhalak – akár igazi nehézfiúk – azonnal útlevélhez juthatnak, ha ötmillió euróért ingatlant vesznek a szigetországban, vagy betesznek ennyi pénzt valamelyik helyi bankba. A programnak kártérítési eleme is van, azok is megkaphatják az állampolgárságot, akiknek legalább hárommillió eurónyi bankbetétjük veszett oda a válságkezelés során.

A többi EU-tagállam egyelőre csak tartós letelepedést és az állampolgárság megszerzésének lehetőségét ajánlja a nagypénzű külföldieknek. Portugáliában az „arany tartózkodás” program résztvevői – a legalább félmillió eurós ingatlan vásárlása vagy egymilliós befektetés után – ideiglenes letelepedési engedélyt kapnak, amit öt év után állandóra lehet váltani, s további egy évvel később a külföldiek és közeli családtagjaik kérhetik az állampolgárságot is. Portugáliában is sok az orosz és kínai jelentkező, de bőven akadnak, akik az egykori gyarmatról, Angolából szeretnének áttelepülni. Görögországban az alsó határ 250 ezer euró – ezért ideiglenes tartózkodási engedély jár –, míg a százmilliót jegyző stratégiai befektetők tízéves engedélyt kapnak, s magukkal hozhatnak további kilenc főt.

Írország tavaly csökkentette a felére az elvárt összeget, így most 675 ezer euróra van szükség ahhoz, hogy egy EU-n kívüli polgár tartózkodási engedélyt kapjon, s öt évvel később – ha a törvényeknek megfelelő időt töltött az országban – beadja állampolgársági kérelmét. Lettország még olcsóbb: ötéves letelepedési engedélyt – és a vele járó schengeni utazási szabadságot – már 75 ezer eurónak megfelelő befektetés után adnak. A lehetőséggel főként a tehetős oroszok élnek, a lett ellenzék egy része pedig fogadkozik, hogy hatalomra kerülése esetén bezárja a kiskaput. Bulgáriában félmillió dollár a letelepedési engedély, s ugyanennyit kér az EU-ba még csak vágyakozó Macedónia, amely feltételként szabja azt is, hogy a bevándorló vállalkozása legalább tíz helyinek adjon munkát.

Ausztriában az idővel az állampolgárság megszerzését is lehetővé tevő tartózkodási engedélyért 6–10 millió eurót kell befektetni, és munkát adni osztrák alkalmazottaknak, vagy hozzájárulni az export növeléséhez. Van olcsóbb, viszont a veszteséget garantáló megoldás: hárommillió eurót kell befizetni egy ausztriai jótékonysági intézmény számlájára. Svájcban nincs szövetségi szintű üzleti letelepedési program, a döntés a kantonok kezében van, melyek évente legalább 150 ezer frankos befektetést írnak elő. A türelmesek az első tíz évben ideiglenes tartózkodási engedéllyel élhetnek az országban, majd megkaphatják az állandót is, két évre rá pedig beadhatják az állampolgársági kérvényüket.

A piacon vannak még a – pluszként kiváló időjárást kínáló – karib-tengeri államok is. Az EU-val vízummentes utazási egyezménnyel rendelkező St. Kitts és Nevis 400 ezer dolláros befektetést ír elő – ez lehet értékesebb ingatlan megvétele is –, és 50 ezer dolláros regisztrációs illetéket számol fel. Tavaly ősszel csatlakozott hozzá Antigua és Barbados is, ugyancsak 400 ezer dollárban szabva meg a letelepedési engedély minimális díját.

Az üzletbe Magyarország is beszállt, tavaly óta lehet letelepedési kötvényt vásárolni. Míg az első hónapokban alig fogyott a 250 ezer eurós papírból, októbertől megnőtt az érdeklődés, és 430 darab kelt el, ami több mint százmillió euróval növelte a költségvetés bevételét. A 40 ezer eurós adminisztrációs költség kifizetése után átvehető, s a többi államkötvénynél alacsonyabb kamatozású, ötéves lejáratú kötvényt hét közvetítő cégnél lehet megvásárolni, s a papír tulajdonosa előbb tartózkodási, majd fél év elteltével letelepedési engedélyt kap. A tartózkodási engedély ötéves érvényességi ideje alatt a tulajdonos korlátozás nélkül utazhat be Magyarországra, ahol bármennyi ideig tartózkodhat, s belépőt vált a schengeni zónába is, alkalmanként legfeljebb 90 napra. A letelepedési kötvény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az EU-n kívüli érdeklődök könnyített feltételekkel juthatnának magyar állampolgársághoz.

Az árral szembemenők között van Kanada, amely a napokban megszüntette a – főleg gazdag kínaiak által kedvelt – bevándorlási vízumot kínáló programját, amelynek keretében 800 ezer kanadai dolláros befektetéssel lehetett megkapni az állandó tartózkodási engedélyt. Ha a külföldi kedvezményezett négy évből hármat Kanadában töltött, beadhatta állampolgársági kérelmét is. Ottawa viszont kiderítette: sokan azért kaptak útlevelet, mert hamis papírokkal igazolták, hogy elég időt töltöttek az országban.

NÉMETH ANDRÁS